Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések
Lakos János: A Magyar Országos Levéltár új szervezete és fontosabb feladatai. • 1993. [LSZ 1993/1. 26-33. p.]
LAKOS JÁNOS A Magyar Országos Levéltár új szervezete és fontosabb feladatai A Levéltári Szemle 1991. végétől folyamatosan beszámolt az országos levéltárak életében lezajló változásokról. Az 1991. évi 4. szám utolsó oldalán keretes hírben adta tudtul a szerkesztőség, hogy az Országgyűlés a Magyar Országos Levéltár és az Űj Magyar Központi Levéltár újraegyesítéséről, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt iratainak állami kézbe vételéről szóló törvényjavaslatot tárgyal. Az 1992. évi 1. szám közölte a parlamenti tárgyalás menetét és az elfogadott 1991. évi LXXXIII. törvényt, amely 1992. július 1-jei hatállyal egyesítette a két levéltárat. A múlt év szeptemberben megjelent 3. szám bemutatta az egyesített intézmény öt évre megbízott főigazgatóját. Most pedig a főigazgató igyekszik tájékoztatást adni az intézmény helyzetének alakulásáról a fél évvel ezelőtt történt összevonás óta. 1970 júniusában vált szét a Magyar Országos Levéltár az 1969. évi 27. törvényerejű rendelet alapján, az 186/1969. (MK 24.) MM utasításban foglaltak szerint két önálló intézményre: a Magyar Országos Levéltár (OL) feladata a „felszabadulás 1 ' (1945) előtti országos jelentőségű levéltári anyag gondozása maradt, míg az OL „Népi Demokratikus Osztályá"-ból (NDO) lett Üj Magyar Központi Levéltárra (UMKL) a később keletkezett levéltári anyaggal kapcsolatos teendők hárultak. Az OL lezárt levéltárrá vált, míg a nyitott országos központi levéltár funkcióját az UMKL vette át. A szétváláskor nem volt szükség költözésre: az OL maradt a helyén ugyanúgy mint az UMKL, utóbbi a Hess A. téri volt pénzügyminisztériumi palota egy részében, amelyet még korábban bocsátották az NDO rendelkezésére. Akkor az OL-ben 98 fő dolgozott, az őrzött iratanyag terjedelme 32 000 fm volt, míg az UMKL létszáma 27 főre, iratállománya kereken 6000 fm-re rúgott. Az OL és az UMKL helyzete az intézmény egyesítés előestéjén Több mint két évtized múltán, 1992 tavaszán — a főigazgatói pályázati anyag összeállításához írt munkaanyagomban — a következőkben foglaltam össze az egyesítésre váró 'két intézmény helyzetét: „Az OL Bécsi kapu téri, eredetileg is levéltárnak épült palotájában levő raktárak teljesen megteltek iratanyaggal (35 000 fm). Ebben az épületben kapott helyet a három kutatóterem, az I. sz. restauráló műhely, a reprográfiai műhely, a könyvtár és a kiállítóterem. Az Űri u. 54—56. sz. Majláth-palotában az intézmény II. sz. restauráló műhelye, 'könyvkötészete és gazdasági hivatala működik, míg a Szentkirályi utcai bérleményben eredeti helyén kezeli az intézmény a Károlyi család levéltárát. A személyzet átlaglétszáma 150 fő. Ebből főfoglalko-26
