Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések
Bikki István: A magyar levéltárügy szervezete, 1950–1968: rövid áttekintés. • 1991. [LSZ 1991/4. 53-71. p.]
Levéltári Tudományos Tanácsot. A tanács feladata az lett volna, hogy biztosítsa a levéltárak kapcsolatát különböző szervekkel, különösen a történettudományt képviselőkkel. 20 Feladata lett volna még a levéltárügy elvi kérdéseiben való tanácsadás is. 20 tagból állt, s tagjait a művelődésügyi miniszter bízta meg. Elnöke a levéltárügyért is felelős miniszterhelyettes, titkára a LO vezetője lett. 21 A Levéltári Osztály 1958-ban hozta létre a Módszertani Kollégiumot, konkrét levéltári feladatok megoldására, munkautasítások megalkotására. Hat munkabizottsága jött létre. Ezek a rendezési, a selejtezési, a segédletkészítési, a kiadvány, a népművelési és propaganda, valamint a technikai fejlesztés kérdéseivel foglalkozó albizottságok voltak. Sem a Levéltári Tudományos Tanács, sem a Módszertani Kollégium nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s néhány évi, meglehetősen formális működés után mindkét testület megszűnt.22 , 23 A területi szakfelügyelői hálózat 1959-ben jött létre. Működése ennek is kiüresedett, s a területi levéltárak tanácsosításával megszűnt.24 A területi levéltárak fond jegyzékének szerkesztési alapelvei25 1962-re készültek el, annak ellenére, hogy a levéltári tvr. nem ismerte az egységes állami fond fogalmát.26 A Levéltári Osztály által kiadott munkautasításnak is köszönhetően már 1962-ben kiadta saját fondjegyzékét a Kaposvári, az Egri és az Esztergomi, 1963-ban a Gyulai, a Debreceni és a Győri, 1966-ban a Szentesi és a Szegedi, 1967-ben a Soproni és a Székesfehérvári Állami Levéltár.27 2. A közlevéltárak A levéltári tvr. szerint közlevéltárak lettek: — a Magyar Országos Levéltár, — az állami kerületi levéltárak és — a Honvéd Levéltár és Múzeum. Egyidejűleg a tvr. a megyei, a városi és a községi levéltárakat, valamint a káptalanok és konventek által őrzött hiteleshelyi levéltárakat megszűntette.28 A közlevéltárak, kivéve a Honvéd Levéltárat és Múzeumot, a LOK felügyelete és irányítása alatt álltak. A Honvéd Levéltár és Múzeum a honvédelmi miniszter főhatósága és közvetlen felügyelete alá került.29 A közlevéltárak irányításának és felügyeletének módját az 1610—26/1950. (VIII. 8.) VKM.-rendelettel állapították meg. A levéltári tvr. 5. §^a (1) bekezdésének előírása szerint a rendeletet, kiadása előtt az MTA-val kellett volna egyeztetni, de ez nem történt meg. A rendelet végül is a belügyminiszterrel lett egyeztetve. Az államosított területi levéltári hálózat alapjait a tvr. IV. fejezetében meghatározott állami kerületi levéltárak képezték volna. Az országot 7—8 levéltári kerületre akarták osztani, s a régi törvényhatósági levéltárakat ennek megfelelően összevonni.30 Bár egyetlen állami kerületi levéltár sem jött létre, ennek ellenére 1951 szeptemberében a pécsi levéltár épületének átadását, mint az első állami kerületi levéltárként jétrejött intézmény megvalósulását élte meg Vörös Márton. így írta le az eseményt: „A házunk küszöbén e napon úgy léptünk be, hogy a magyar levéltárügy bokrétaünnepét üljük.", illetve: „A 29. törvényerejű rendelet élő és ható valóság lett. A demokratikus tudományos képzés, az új történetírás egyik bástyája épült fel a szocialista társadalom kialakításának erődrendszerében."31 Valójában a kerületi levéltárak hálózatának felállításához nem állt rendelkezésre megfelelő anyagi fedezet és feladataikat egyszerűbben is meg lehetett oldani.32 Ezt szolgálta az 1952. november 6-án megjelent 864—0111/1952. (KK. 20.) KM-utasítás. Az utasítás a levéltári tvr. 34. §-ában meghatározott felhatalmazás alapján, az „állami kerületi levéltá-5fi
