Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
A közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről. (Módosítással) • 2002.04.13 [10/2002. (IV. 13.) NKÖM sz. rendelet = Magyar Közlöny 2002/47.]
23. § A raktár használati rendjének kialakítása és folyamatos biztosítása érdekében a levéltár saját ügyrendjében szabályozza a) a raktárba történő belépés, illetve a raktár elhagyásának feltételeit; b) a belépési jogosultságot és a belépésre jogosultak személyi felelősségét; c) a tárolási helyéről kiemelt levéltári anyag nyilvántartását és az őrjegy kötelező használatát. Állományvédelem 24. § A levéltár megelőző állományvédelmi intézkedéseket tesz a levéltári anyag károsodásának, illetve állapotromlásának megakadályozására, valamint több évre kidolgozott állományvédelmi terv szerint folyamatosan gondoskodik: a) az Ltv. 13. §-ának f) pontjában meghatározott iratok konzerválásáról, restaurálásáról, illetve biztonsági célú lemásolásáról; b) az őrizetében lévő kép- és hangfelvételek szükséges felújításáról; c) a számítástechnikai adathordozókon őrzött információk hiteles megőrzésének biztosításáról. V. Fejezet AZ IRA 7ANYAG LEVÉLTÁRI FELDOLGOZÁSA A levéltári feldolgozás folyamata 25. § A levéltár az őrizetében lévő iratanyagot annak biztonsága és kutathatóvá tétele érdekében feldolgozza. A feldolgozás során a) az iratanyagot a rendszerezés szabályai szerint fondokra és állagokra tagolja, s a levéltár fondjainak rendszerébe besorolja (26-28. §); b) a rendszerezett iratanyagot a rendezettség szempontjából felülvizsgálja, szükség szerint rendezi és levéltári jelzettel látja el (29-30. §); c) a rendezés során - vagy önálló feladatként - az iratanyagból a nem maradandó értékű iratokat kiemeli és selejtezi (31. §); d) a maradandó értékű iratokról a károsító anyagot (pl. gémkapocs, zsineg stb.) eltávolítja; e) az iratanyagot raktári egységekbe osztja, raktárában raktári rend szerint elhelyezi és raktári jelzettel látja el (32. §); f) a feldolgozás során kialakított levéltári egységekhez, illetve levéltári anyagának egészéhez segédleteket készít (33—43. §). A levéltári anyag rendszerezésének szabályai 26. § (1) A levéltári rendszerezés alapja az iratanyag fondokra tagolása. Minden végleges vagy letéti megőrzésben lévő levéltári anyagot fondba kell sorolni. (2) A levéltár a rendszerezés első lépéseként megállapítja az őrizetébe került regisztratúra jellegű fond létrehozóját, illetve gyűjtemény jellegű fond esetében a gyűjtemény kialakítóját, valamint - ha ez szükséges - a fondot jellemző egyéb tényezőket, és ezen ismérvek alapján az iratanyagot fondjainak valamelyikébe besorolja, vagy az iratanyagból új fondot alakít ki, s a fondot címmel látja el. (3) Ha valamely levéltár - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - különböző regisztratúra jellegű fondokból azok egészének további fenntartása mellett egyes darabokat a jobb és biztonságosabb megőrzés vagy a technikailag könnyebb kezelés érdekében kiemel, és a darabokat a velük azonos jellegű darabokból álló gyűjtemény jellegű fondba beosztja, ezt csak az irat eredeti levéltári helyére utaló konkordancia jegyzék készítése mellett teheti meg. (4) A csekély (0,1 ifm-nél kisebb) terjedelmű fondokból vagy fondtöredékekből a fondképzők jellegének azonossága alapján gyűjtemény jellegű fond alakítható ki. (5) Az olyan egyedi iratokból, amelyek a levéltár egyetlen fondjába sem oszthatók be, gyűjtemény jellegű fondot kell kialakítani. 27. § (1) A területi általános levéltár az új fondot - a fondképző, illetőleg a fondkialakító meghatározása és a fond címének megállapítása után - a fondszerkesztésről szóló Ajánlásban felsorolt fondfőcsoportok valamelyikébe osztja be.
