Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Takács Edit - Á. Varga László: Megjegyzések a szakmai követelmények tervezetéhez. • 2001. [LSZ 2001/2. 3-50. p.]
A levéltári selejtezés 31. § (J) A levéltár az őrizetében lévő levéltári anyag egyes fOndjaiból azokat az iratokat, amelyek az Ltv. 3. §-ánakj) pontja szerint nem minősülnek maradandó értékűnek, általános vagy részleges selejtezés útján távolítja el, (L.: a selejtezés, részleges selejtezés fogalomnál írottakat.) Megjegyzés: Talán nem lenne felesleges pontosan meghatározni, hogy milyen jellegű, ül. évkörű iratokat nem szabad egyáltalán selejtezni. Erre vonatkozóan készül-e Ajánlás? javaslat: 1867 előtt keletkezett iratokban ne történjen selejtezés. (2) Az olyan fondban, amelynek selejtezésére vonatkozóan Ajánlásként közreadott selejtezési terv, vagy korábban központilag kiadott és a Levéltári Kollégium által felülvizsgált selejtezési ügykörjegyzék áll rendelkezésre, az általános vagy részleges selejtezést csak ennek alapján figyelembevételével szabad elvégezni végezhető el. Megjegyzés: az Ajánlás selejtezési terv lesz, nem ügykörjegyzék? A selejtezési terv adott fondhoz készíthető/készítendő az ajánlott ügykörjegyzék figyelembevételével. Az Ajánlás kifejezés jelentésének ellentmond az „alapján szabad elvégezni" megfogalmazás. Ha „alapján szabad elvégezni", akkor az nem Ajánlás, hanem utasítás, ha Ajánlás, akkor figyelembevételével végezhető el a selejtezés. A régi LOK, LIG és LO által kiadott ügykörjegyzékek és munkautasítások érvényben vannak-e, maradnak-e? Ezek ugyanis szükséges felülvizsgálat és pontosítást követően használhatók. A bekezdésben miért nem szerepelnek? (3) Az olyan fondban, amelyhez korabeli selejtezési ügykörjegyzék vagy irattári terv kapcsolódik, az általános vagy részleges selejtezést — a szükséges felülvizsgálatot és pontosítást követően — e dokumentumok alapján kell elvégezni. A levéltár a korabeli selejtezési ügykörjegyzék vagy irattári terv szükséges felülvizsgálatát és pontosítását a selejtezésekre vonatkozó Ajánlás figyelembevételével a szakfelügyelővel egyetértésben végzi el. (4) A (2) és (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó fondban általános selejtezést csak előzetesen kidolgozott selejtezési terv alapján szabad végezni. A selejtezési tervnek tartalmaznia kell a fondképzőnek más levéltári anyagban visszatükröződő ügyköreit, illetőleg az ügykörökön belül kialakult egyes sajátos anyagtípusokat, irattípusokat s utalnia kell ezek selejtezhetőségére. A selejtezési tervet a levéltár a szakfelügyelet útján terjeszti fel jóváhagyásra a minisztérium illetékes szervezeti egységéhez. Megjegyzés: A selejtezési terv készítése szakmailag indokolható, de nagyon időigényes feladat, amit csak tetéz az, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben nem lehet majd a rendezést és a selejtezést egyszerre végezni. A szakfelügyelet csak továbbítja a selejtezési terveket, vagy véleményezi is? Mi a biztosítéka a szakmailag megalapozott véleményezésnek? Be kellene vonni a Kollégium selejtezési ügykörjegyzékek készítésére létesített bizottságot? Ha nincs megfelelően rendezve az anyag, akkor előbb ei kell végezni a rendezést, ennek során a selejtezési terv elkészíthető. Ha az anyag rendezettségi szintje megfelelő, akkor a selejtezési terv készítésére is, majd a selejt kiemelésére is külön munkát, időt kell tervezni. A selejtezés ilyen módon történő végrehajtása szakmailag indokolt, de normarendszer hiányában a feltételei nem, vagy csak nehezen, más munkafajták rovására biztosíthatók, (a mód szakmai indokoltságához a vitából csak azt a többször és többek által hangoztatott tényt emelnénk ki, hogy az iratok, a selejtezendőek is, a kulturális javak körébe tartoznak!) (5) A (2) és (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó fond vagy állag részleges selejtezésének tervét a szakfelügyelő hagyja jóvá. 35
