Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
A levéltárügy rendezéséről. • 1947.07.29 [1947:XXI. tv. = http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8268]
1947. évi XXI. törvény a levéltárügy rendezéséről I. FEJEZET A Nemzetgyűlés, a közhatóságok, közhivatalok, köztestületek és közintézmények iratainak fenntartása 1. § (1) A Nemzetgyűlés, a közhatósági hivatalok, a köztestületek és a közintézmények irataik fenntartásában, megőrzésében és kezelésében a gyakorlati és tudományos érdekeknek megfelelően kötelesek eljárni. (2) Kétség esetén az érdekelt miniszterrel egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt arról, hogy e törvény alkalmazása szempontjából mit kell közhatóságon, közhivatalon, köztestületen és közintézményen érteni. (3) A Nemzetgyűlés iratainak megőrzéséről és kezeléséről a Nemzetgyűlés elnöke, a közhatóságok, közhivatalok, köztestületek és közintézmények iratainak megőrzéséről és kezeléséről pedig az illetékes miniszter e törvény hatálybalépésétől számított két éven belül a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben részletes szabályzatot ad ki. II. FEJEZET Köziratok, közlevéltárak 2. § (1) A jelen törvény szempontjából köziratok a közhatóságokhoz vagy közhivatalokhoz érkezett, illetőleg ezek működésében keletkezett iratok, azok kivételével, amelyeknek az ügyintézés során rendeltetésük szerint közhatóságnak vagy közhivatalnak nem tekinthető személye birtokába kell vagy kellett volna véglegesen átmenniök. E tekintetben a Nemzetgyűlés a közhatóságokkal és közhivatalokkal azonos megítélés alá esik. (2) E § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából közhatóságnak vagy közhivatalnak kell tekinteni a káptalanokat és konventeket az 1874:XXXV. tc. 214. §-ának hatályba lépéséig gyakorolt hiteleshelyi működésükben, továbbá a közjegyzőket. (3) Köziratokkal azonos elbánás alá esnek a jegyzőkönyvek, naplók, iktató- lajtrom-, mutató-, számsor- és más kezelési könyvek, valamint térképek, térképjellegű vázlatok és egyéb mellékletek is, amennyiben az e § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelnek. 3. § Közirat nem idegeníthető el, nem lehet magánjogi forgalom tárgya. A szabályszerűen kiselejtezett közirat anyagát forgalomba lehet hozni, ha iratjellege megsemmisíttetett. 4. § (1) Köziratokban a közirat fenntartójának engedélyével magánszemélyek kutatást végezhetnek és azokról másolatot kaphatnak, ha a kutatás tárgyául szolgáló, illetőleg másolandó közirat keletkezésétől 50 év már eltelt és ha a közirat nyilvánosságra hozása a közirat fenntartójának megítélése szerint közérdeket nem sért. (2) Ha a közirat keletkezésétől 50 év még nem telt el, a kutatáshoz, illetőleg a másolat kiállításához a Nemzetgyűlés iratai tekintetében a Nemzetgyűlés elnökének, közhatóságok és közhivatalok iratai tekintetében pedig az illetékes miniszternek engedélye szükséges. A miniszter az engedélyezés jogát átruházhatja más hatóságra is. A közirat fenntartója ilyen engedély nélkül is közlést vagy másolatot ad az olyan köziratról, amelynek rendeltetése eredetileg is az volt, hogy magánszemélyek tudomására jusson. (3) A jelen § (2) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak a külön szabályok alá eső legfőbb állami számvevőszék, a közigazgatási bíróság, a hatásköri bíróság, az ítélőbíróságok és az államügyészségek, valamint az országos bűnügyi nyilvántartó hivatal irataira.
