Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. (92-96., 99. § az 1995:LXVI. tv. hatálya alá tartozó szervekre és személyekre vonatkozóan) • 1997.12.15 [1997:CXL. tv. = Magyar Közlöny 1997/112.]
f) az Igazgatóság engedélyéhez kötött tevékenységek körét. (4) A védett régészeti területen a védetté nyilvánítást követően nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület jellegzetes állapotát megváltoztatják. Építkezéshez, telekalakításhoz, művelési ág változtatáshoz, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető (befolyásoló) más változtatáshoz, munkálatokhoz, valamint fémkereső műszer használatához az Igazgatóság engedélye szükséges. (5) Védetté nyilvánításhoz műemléki jelentőségű területen, védett természeti területen és a Világörökség jegyzékben nyilvántartott területen a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, mezőgazdasági rendeltetésű területen a földművelésügyi miniszter egyetértése szükséges. (6) Fel kell oldani a terület védettségét, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják. (7) A védetté nyilvánítást és a védettség megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésről az Igazgatóság intézkedik. (8) A védett régészeti területekről az Igazgatóság nyilvántartást vezet. 30. § Régészeti lelőhelyek és környezetük hatékonyabb megőrzése, feltárása céljából az érintett földterületeket ki lehet sajátítani. 31. § (1) Amennyiben valamely nem védett régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye áll fenn, az Igazgatóság - védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye, egyéb esetekben az érdekelt szakhatóságok állásfoglalása alapján - a területet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal, legfeljebb 3 hónapos időtartamra ideiglenesen védetté nyilvánítja. A határozatban korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását. (2) Az (1) bekezdés alapján a régészeti lelőhely megőrzése érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási igényt nem keletkeztet. 32. § A régészeti lelőhelyek védettségi eljárására vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg. Régészeti feltárás 33. § (1) Régészeti feltárást az Igazgatóság által - az Ásatási Bizottság javaslatára - kiadott engedély alapján lehet végezni. (2) Az Ásatási Bizottság 7 tagú szakmai tanácsadó testület, amelynek elnökét, titkárát és egy tagját a miniszter, két tagját a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, két tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bízza meg. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásához természetvédelem alatt álló területen az illetékes természetvédelmi hatóság, műemléki jellegű területen a műemlékvédelmi hatóság mint szakhatóság engedélye is szükséges. (4) Régészeti feltárást elsősorban a területileg illetékes régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok, valamint a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal végezhetnek. (5) Régészeti feltárás vezetője csak olyan felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező régész lehet, aki a feltárásra feljogosított intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy megbízási jogviszonyban áll. (6) Az ország területén lévő régészeti lelőhely tudományos terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak elsőbbsége van. (7) A régészeti feltárásokat az Igazgatóság az Ásatási Bizottság szakértőinek bevonásával ellenőrzi. (8) Az Igazgatóság a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a feltárás vezetője az előírásokat megszegi. (9) A feltárási engedélyezési eljárást, valamint a feltárások részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
