Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések

Javaslat a levéltári törvény szakmai koncepciójára (első szakmai tervezet). • 1989.12.01 [Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztály Levéltári Osztálya]

azonban - gyakorlati okok miatt - a közicatokétól némileg eltér. - 1

•

Köziratnak minősülnek: - az államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltatási szervek, az állami intézmények és intézetek, - a tanácsok (önkormányzatok) és intézményeik, - az államigazgatási felügyelet alá tartozó vállalatok (főleg a közüzemek) működése, - továbbá a közfeladat ellátásával megbízott természetes vagy jogi személy tevékenysége során létrejött iratok. A felsoroltak közül kivételt képeznek azok az iratok, amelyek az ügyintézéskor - rendeltetésük szerint -nem közfeladatot ellátó szerv vagy személy birtokába kerültek (illetve kellett volna kerülniük). Ezek ugyanis nem tekinthetők köziratnak. Az 1947. évi levéltári törvényben alkalmazott "közirat" kifejezés ismételt használatát az indokolja, hogy e fogalom tartalma, terjedelme egyrészt rugalmasan igazitható a módosuló jogszabályi környezethez, másrészt visszamenőleges hatállyal történő alkalmazása elvi alapot teremthet egyes vitás kérdések eldöntésénél. (Pl. az MDP, az MSZMP, a szakszervezetek, a művészeti

,s_züv£t5égek stb. által lillátijtt áy^ajni.JLSJLadatokrjjn^J<apcso 1 ódó iratok védelmét és kutathatóságát érintő kérdésekben). A közlevéltárak közé soroljuk az

állami és tanácsi (önkormányzati) szervek történeti értékű iratainak őrzését és gondozását jelenleg is ellátó intézményeket: - a Magyar Országos Levéltárat és az Új Magyar Központi Levéltárat, - a megyei (fővárosi) tanácsok levéltárait, - az állami szaklevéltárakat (a Hadtörténeti Levéltárat, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium,