Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések

A levéltárügy újraszabályozásának szakmai előkészítésével összefüggő kérdések. (1988.10.03-1988.10.04-i harkányi igazgatói értekezlet 1. napirendi pont) • 1988.09.22 [71333/1988 XVIII. LO = MOL XIX-I-9-rr]

tok egészére kiterjed, s a munkavégzés szempontjait egységesen állapithatják meg, az iartkezelés egész menetében, de különösen a levéltárba kerülő irat kiválogatásakor messzemenő lehetőségük nyilik a tudományos érdekek érvényes itósó re . Miután működési feltételeik általában megfelelőek, többnyire jól is tudnak élni ezzel a lehetőséggel . Magyarországon az iratkezelés ellenőrzésének államigazgatási jogköre a közvetlen felügyeletet ellátó főhatóságoknál maradt, náluk viszont ez nyilvánvalóan nem vált érdemi feladattá. Az irattári rend megteremtését igy szinte csak a levéltárosok szorgalmazták, s az igy elért eredmények is figyelemre méltóak. Az érdemi feladatból, az irattári tervek alkalmazásának tartalmi ellenőrzéséből gyakorlatilag kiszorultak. Az irattárak és a levéltárak kapcsőlátónak megreformálásakor elsősorban itt^szükség változtatásra . Az 1969. évi szabályozás a levéltári anyag fogalmi körébe - szükségszerűen - bevonta, s ezzel történeti értékűnek nyilvánitotta az irattárakban lévő, levéltárba adásra szánt iratokat is, pedig csak potenciálisan azok. Majd a levéltárban, a szakszerűen rendszerező, válogató munka eredményeként dől csak el, hogy valóban azzá válik. Az irattári ós levéltári anyag közötti különbségnek ez az ellónyegtelenitése, eltüntetése nemcsak a laikusok körében okozott zavart. Feltétlenül szerepet játszott abban is, hogy folyamatosan növekszik a levéltárak átmeneti őrzést végző funkciója. A dolgok természetes logikája szerint a hatékonyságra való törekvés, a helyi döntések súlyának növekedése együtt kell hogy járjon az ehhez szükséges dokumentáció pontosabbá, rendezetebbé tételével. Az iratok fennmaradásához fűződő