Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések

A levéltárak ügyviteli szabályzata. • 1971. [130/1971. (M. K. 10.) MM sz. utasítás melléklete]

kapcsolatosan felmerült valamennyi költségre néz­ve értelemszerűen a működési célú iratkölcsönzésre meghatározott rendelkezések (151. §) az irányadók. (5) A Magyar Országos Levéltár főigazgatója a tervben erre biztosított időkereten belül engedé­lyezheti egyes, a tervben nem szereplő iratok res­taurálását is. (6) A Magyar Országos Levéltár levéltári és eset­leg könyvtári anyag térítés ellenében történő res­taurálását csak külső megbízásként és csak munka­időn kívül vállalja. Ennek módozatairól külön jog­szabály intézkedik [169. § (4) bek.]. Országos |(4.) bek.] restaurálási tervbe felvett levéltári anyag restaurálása külső megbízásként nem végezhető. togatási időn kívül fényvédő takaróval kell le­borítani. Gondoskodni kell a tárlóban keletkezhető nedvesség elszívásáról. Belső világítású tárlóban iratot elhelyezni csak a közvetlen fényhatás ellen teljes védelmet biztosító hidegfényű fényforrás al­kalmazása esetén szabad. (3) Az iratok rögzítése sem átszegezésükkel, sem gyűrésükkel, sem ragasztóval történő kezelésükkel nem járhat. (4) Az eredeti levéltári anyag kiállítását az anya­gon észlelt bármely elváltozás esetén azonnal meg kell szüntetni. 69. § 67. § A restauráló (és könyvkötő) műhely a levéltári anyagot kétpéldányos darabjegyzékkel (90. §) vagy (nagyobb mennyiségű levéltári anyag esetén) rak­tári jegyzékkel (89. §) veszi át, amelynek egyik pél­dányát átvételi elismervényként aláirva visszaadja, másik példányát pedig, külön dossziéban össze­gyűjtve, a végzett munka nyilvántartására a levél­tár saját ügyrendjében meghatározott ideig meg-68. § (1) Levéltári anyagot kiállítani csak kifogástalan fizikai állapotban szabad. Nem kifogástalan álla­pontban levő levéltári anyag kiállítása csak az anyagnak restauráló műhelyben végzett előzetes tis-.títása, konzerválása, illetőleg restaurálása után történhet. (2) Levéltári anyagot kiállítás során közvetlen a napfénynek kitenni tilos; kívánatos, hogy az anyag a helyiségnek a napfénytől leginkább kímélt részé­re kerüljön. A kiállított levéltári anyagot zárt tárlóban vagy vitrinben (esetleg üveg- vagy mű­anyag lapok között) kell elhelyezni, amelyet a lá-A levéltár több évre kidolgozott terv szerint fo­lyamatosan gondoskodik az őrizetében levő kép­es hangfelvételek szükséges felújításáról. 70. § (1) Levéltári anyag fizikai állagára, annak szer­kezetére, előállításának technológiájára vonatkozó vizsgálatokat csak tudományos céllal és csák a levéltárigazgatónak a Levéltári Igazgatóság egyet­értésével adott írásbeli engedélye alapján lehet végezni. (2) Az engedély iránti Írásos kérelemnek meg kell jelölnie a vizsgálatot végző intézmény vagy kutató nevét, a vizsgálatra átadandó anyag(ok) pontos jelzetét, a vizsgálat célját, a vizsgálati anyagvétel kívánt mértékét, és le kell írnia a vizs­gálat tervezett módszerét. (3) Levéltári anyagon csak olyan módszerrel sza­bad vizsgálatot végezni, amely annak tartósságát, valamint szövegének olvashatóságát, és általában az általa hordozott adat, ábrázolás, hang stb. fenn­maradását nem veszélyezteti. (4) A vizsgálat lefolyásáról, eredményéről jegy­zőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példá­nyát a levéltár irattárában, a fonddossziéban (88. §) kell elhelyezni. XIV. AZ IRATANYAG LEVÉLTÁRI FELDOLGOZÁSA 71. § A levéltár az őrizetében levő levéltári anyagot az anyagnak kutatásra alkalmassá tétele érdekében [Tvr. 6. § b)] levéltárilag feldolgozza, vagyis a) íondokra tagolja és címekkel látja el (73— 75. §), majd a fondokat állagokra bontja (77. §), illetőleg levéltárakba vonja össze (76. §); b) a fondokat rendszerezi (78. §); c) rendezettség szempontjából felülvizsgálja és a szükséghez képest rendezi (79. §); d) raktári egységekbe osztja (80. §); e) segédletekkel látja el (81. §) és f) átselejtezi (82. §). 72. § (1) Levéltári anyagnak személyi vagy tárgyi ala­pon kialakított együttesét fondnak nevezzük. (2) Az együttes létrejöttének módjától függően regisztratúra, illetőleg gyűjtemény jellegű fondot különböztetünk meg. (3) A valamely szerv vagy személy működése során hozzá érkezett, továbbá nála keletkezett és rendeltetésszerűen nála maradt levéltári anyag együttese a regisztratúra jellegű fond. Létrehozója a fondképző. (4) Különböző fondokból egybegyűjtött levéltári anyag együttese a gyűjtemény jellegű fond. Létre­hozója a fondkialakító.

Next

/
Oldalképek
Tartalom