Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések

Nagyhegyi Zoltán: A levéltári anyag védelme a büntetőjogban és a szabálysértésekre vonatkozó jogszabályokban. • 1970. [LSZ 1970/2. 255-261. p.]

hogy a szerv vezetője utján a szükséges intézkedést kezdemé­nyezze, ha pedig ez nem vezet eredményre, a művelődésügyi miniszter közbenjárását kérje /Vhr. 4.§ /3/ bek./. A most elmondottakat azonban helytelen volna ugy értel­mezni, hogy a levéltári anyaggal kapcsolatos kötelezettségek megszegése miatt minden esetben csak egyféle védelmi intéz­kedés tehető. Elvileg ugyanis nincs kizárva, hogy ugyanazon kötelességszegés miatt a fentemiitett felügyeleti vagy fe­gyelmi intézkedés mellett a levéltár a szabálysértési eljá­rást Is meginditsa. Az, hogy ennek a szükségessége mikor kö­vetkezik be, előre nem lehet meghatározni, ez olyan célsze­rűségi kérdés, amely az eset körülményeitől, a levéltári anyag veszélyeztetettségének fokától és természeté IH függ, /Ha pl. valamely szerv a Tvr. 5.§-ának /2/, illetve 17. §­ának /2/ bekezdése ellenére olyan irattári anyagot selejtez ki, illetőleg idegenit el, amelyet levéltárba kellett volna adni, adott esetben a levéltár - ha ezt indokoltnak tartja -a felügyeleti, illetőleg fegyelmi intézkedés kezdeményezése mellett a szabálysértési eljárást is megindíthatja./ III. A levéltári anyag büntetőjogi védelmét a Magyar Népköz­társaság Büntető Törvénykönyvének /1961. évi V. számú tör­vény/ XVI. fejezete, elsősorban pedig a lopás, sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, orgazdaság, és rongálás bűn­tettére vonatkozó rendelkezései biztositják. Lopást követ el a 291.§ szerint: "aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy jogtalanul eltulajdonítsa." Sikkasztást követ el /292.§/ "aki a rábizott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik." Hűtlen kezelésért büntetendő /294.§/ az, "akit idegen vagyon kezelésével biztak meg, és e megbizásból folyó köte­lességének megszegésével e vagyonban kárt okoz." Hanyag kezelésért büntetendő /298.§/ az, "akit társa­dalmi vagyon kezelesevei vagy felügyeletével biztak meg, és e megbizásból folyó kötelessége megszegésével vagy elhanya­golásával a vagyonban gondatlanul kárt okoz." Orgazdaságot követ el /301.§/, "aki lopásból, sikkasz­tásból, csalásból, jogtalan elsajátításból, rablásból, zsa­rolásból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműkö­dik." 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom