Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések

A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969:27. tvr. végrehajtásáról. Melléklet: Irányelvek az iratkezelés szabályozásához. • 1969.09.02 [30/1969. (IX. 2.) Korm. sz. rendelet = Magyar Közlöny 1969/68.]

(magánszemély iratai, egyéb tárgyak visszaadása A tulajdonos részére, átadása más szerv részére stb.). (4) Az iratselejtezésről A kiselejtezett irattári TÉTEleket, azok évkorét és mennyiségét feltüntető jegyzőkönyv készül. (5) A SZERV vezetője A TERVEZETT iratselejtezést harminc nappal előbb az illetékes levéltárnak írásban BEjelenti és részére A selejtezésről készült jegyzőkönyvet két példányban megküldi. A KISELEJTEZETT IRATOK MEGsemmisítése, nyersanyagként VALÓ felhasználása VAGY egyéb értékesítése csak a levéltárnak A visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után és alapján történhet. 9. §. A szerv az irattári tételeket nyilvántartásaikkal együtt, rendezetten, raktári jegyzék kíséretében és A biztonságos őrzéshez szükséges tárolási eszközökkel ellátottan, saját költségén adja át A levéltárnak. A levéltár csak teljes és lezárt évfolyamokat vesz át. 10. §. (1) A megszűnő szerv vezetője AZ iratok további elhelyezéséről az illetékes levéltárat AZ iratátadás előtt nyolc nappal megelőzően értesíti. (2) A megszűnő szerv iratainak átadása, illetőleg átvétele nyilvántartásaikkal, segédleteikkel és tároló eszközeikkel együtt, jegyzőkönyv készítése mellett, a raktári jegyzék kíséretében, a megszűnő szerv költségére történik. Az átvett iratok további szabályszerű kezeléséről, irattári rendjéről ÉS selejtezéséről az átvevő szerv gondoskodik. 11. §. (1) A kép- és hangfelvételek kezelésére az 1—10. §-okban foglaltak értelemszerűen irányadók. (2) A szerv A kép- és hangfelvételek használható állapotban tartását megfelelő felújítással (átmásolás, átjátszás stb.) rendszeresen biztosítja. ^* 31/1969. (IX. 18.) Korm. számú rendelet egyes igazgatási, mezőgazdasági, valamint ipari szakigazgatási feladatoknak a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága hatáskörébe utalásáról A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az 1.016/1969. (IV. 29.) Korm. számú határozat 3. pontjában foglaltak alapján a következőket rendeli: 1. §. Az 1.016/1969. (IV. 29.) Korm. SZÁMÚ határozat alapján szervezett nagyközség tanácsa végrehajtó bizottsága, szakigazgatási szerve útján — a községi hatáskörbe tartozó igazgatási, mezőgazdasági, valamint ipari ügyeken kívül — illetékességi területén első fokon eljár az alábbi ügyekben is, amelyek eddig a járási tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének hatáskörébe tartoztak: 1. A közületi szervek elhelyezése és az ezzel kapcsolatos kártalanítás [2/1969. (I. 23.) Korm. számú rendelet 2. § (1) bekezdésének b) pontja]. 2. A vadőr esküjének kivétele [1/1962. (II. 9.) Korm. számú rendelet 43. §-ának (3) bekezdése]. 3. Vetőmagvak és egyéb növényi szaporítóanyagok felújításának elrendelése [1.021/1968. (VII. 4.) Korm, számú határozat 2. pontja]. 4. A kisiparosok ipargyakorlására vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az első fokú iparhatósági jogkör ellátása [37/1968. (X. 1.) Korm. számú rendelel 1. § (1) bekezdésének I. a) pontja]. 2. §. Ez A rendelet 1969. október 1-ÉN LÉP hatályba. 32/1969. (IX. 30.) Korm. számú rendelet az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §. (1) E rendelet alkalmazása szempontjából állami tulajdonban álló házingatlan (a továbbiakban: házingatlan): a) rendeltetésére tekintet nélkül minden olyan épület és a hozzá tartozó földrészlet, továbbá b) társasházban levő minden olyan öröklakás és önálló ingatlanként telekkönyvezett nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelynek tulajdonosa A Magyar Állam. (2) E rendeletnek a házingatlanra vonatkozó rendelkezéseit a) A vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló házingatlanban levő állami tulajdoni hányadra, továbbá b) az önálló pincékre is alkalmazni kell. (3) E rendelet alkalmazása szempontjából elidegenítés: a házingatlannak társadalmi szervezet, szövetkezet, szövetkezeti szövetség és központ, vízgazdálkodási társulat, egyesület, mindezek önálló és közös vállalata, vállalkozása, intézete és intézménye, továbbá jogszabály alapján működő munkaközösség (a továbbiakban együtt: nem állami szerv) vagy magánszemély részére történő eladása, illetőleg cseréje. 2. §. (1) A házingatlanok közül magánszemélyek részére elidegeníthetők: a) lakás céljára a társasházakban levő öröklakások és az egy lakásos lakóépületek; b) kisipari műhely, magánkereskedői üzlet, műterem, garázs vagy üdülés céljára — a társasházakban levő, önálló ingatlanként telekkönyvezett, nem lakás céljára szolgáló helyiségek és — a legfeljebb egy önálló rendeltetésű helyiséget magukban foglaló nem lakás céljára szolgáló épületek; c) az a)—b) pontban említett épületekben, öröklakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben az állami tulajdoni hányad. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célokra magánszemélyek részére elidegeníthető a) az egynél több, de tizenkét lakásosnál nem nagyobb lakóépület és a vegyes rendeltetésű (részben lakás, részben egyéb célra szolgáló) épület, továbbá b) A hat önálló rendeltetésű helyiségnél többet magában nem foglaló nem lakás céljára szolgáló épület is, ha azt a kezelő állami szerv (a továbbiakban: kezelő) előzetesen társasházzá alakította át. (3) A házingatlanok közül nem állami szervek részére elidegeníthetők az általuk irodai, gazdasági (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató), szociális,