Lapszemle, 1935. november

1935-11-13 [1427]

sa előtt megvoltak itt a csángó falvak. Ez a 100-1yO JlyJL ezer/színtiszta ősi magyar nép m^ olyan megdöbbentő magára hagyatottságben él, miután egyáltalán nincsene* vezetői, hogy 99 *-ban analfabéta. Magyar anyanyelvüket pedig már annyira románnal keverten beszélik a csángók, hogy csak hosszabb ottélés után érti meg őket a magunkfajta. Valamennyien katolikusok s Robu Mihail jasi püspöK a jelenlegi egyházfejük. Robu szintén elrománosodott csángó magyar, kit eredetileg Rabnak hívtak, legközelebbi rokonai ma is a ftab névre hallgatnak, A püspök évente egyetlen egyszer, a Szent Anna napi bucsa alkalmával Jön a nép közé, amikor bérmál és szentbeszédet mond. Egyébként csak nagyritkán lát papot a nép s megesik, hogy a télen meghalt hivőt csak tavasszal temethetik el egyházi szertartás szerint. Magyarul nem is gyónhat a csángó nép, mert papjai, akik a jasl szemináriumból Kerülnek ki, kizárólag románul tudnak. Pedig a nép annyira vallásos, hogy a papnak minden szavát szent kinyilatkozta tásnakreszi. Érthető, hogy ilyen segítséggel milyen pusztító munkát végezhet a román politika a csángók körében, akiknek viszont a szívósságát jelemzi, hogy még mindig megvannak. Sirva fakadnak, h* messzi Idegenből közéjük vetődő faj rokonuk az anyanyelvükön szól hozzájuk. A szegénység olyan hihetetlen mérvű, hogy a kenyeret egyáltalán nem ismeri a nép s a mértéktelen puliszka fogyasztástól a pelagra rombol közöttük. Orvosi pedig alig-alig látnak.