Lapszemle, 1935. november

1935-11-13 [1427]

menyeket kapott. De talán még érthetetlenebb, hogy a ke­vés ejageaélyes_áiiam se-.rap.au OIBJJ^OZSZ^J^.SÚ^.szexük ££l, jóllehet a genfi olaszellenes szankciókat éppen Ro­mánia sietett legelsőnek életbeléptetni. A devizakereskedele m tel.ies szabadott ét elé ről törvé ny .javaslat elkészültét jelentette be Constantines­cu volt pénzügyi alminiszter, a Banca Nationala kormány­zója az Uj Magyar Szó 15 szerint, mert csakis Így remél­hető a zugbörze megszűnése és a velutáknak a reális érté­kükhöz való Idomulása. Kisebbségi ügyek. E rdély nemzetisé ül meg oszlásáról a tegnapi szem­le említette a Magyar kisebbség 1 tanulmányát, amely a szemlében már technikai okokból sem részletezhető gazdag adathalmazattal vonta kétségbe és cáfolta meg az 1930 évi román népszámlálásnak erre vonatkozólag közzétett ki­mutatását. Ez a népszámlálás ugyanis az erdélyi magyar­ság számát mindössze-1.553.675 főben állapítja meg, ami olyan szám, hogy már önm^ában is nyilvánvalóvá teszi a hamisítást és a játékot a nemzetiség megállapítása körül, Épp ehhez füz ma különböző megjegyzéseket Hegedűs Nándor ls a Szabadság 13-ban. Mert tény, hogy Vita folyik, mi a kritériuma annak, hogy valaki milyen nemzethez tartozik. A nyelvvel mint kritériummal a politika vissza is él, hi­szen pl. a politika megalkotta a csehszlovák és jugoszláv . nyelveket, holott ilyesmi a valóságban nem létezik. VI-

Next

/
Oldalképek
Tartalom