Lapszemle, 1935. november

1935-11-05 [1427]

•ÉJfJf" dályozhatja a eseh-német közeledést,, /Il&uryer Codz 3-305/. I oieh-lengyel viszony lényege Lengyelországtól füg­getlen nemzetközi változásokon alapszik, amelyek Néne tország­nak a versaillesi szerződéstől való felszabadulásakor kezdőd­tek, amikor a cselekvés politikájára lépve a háborúban elszen­vedett veszteseik visszaszerzését kezdték meg* A felfegyver­kezós csupán befejtő momentuma annak a politikának, amely első­sorban az Anschlussra törekedett, és amelynek meggátlására ed­dig semilyen módot nem találtak. Az anschluss a németlakta terü­letek elvesztésének leketősége miatt Csehországra nézve is ka­tasztrófát jelentene. S veszedelem elleni védekezésében Csehor­szág először a kölcsönös megsegítéssel próbálkozott, ami azonbaj lengyel részről a német-lengyel támadást kizáró egyezménytől is' a csehek miatt eltekintve elfogadhatatlan volt, miután/föltótlen német-lengyel habomra vezetett volna* Amikor Csehország sem a kölcsönös tá­mogatást, sem az orosz hadaknak lengyel területen való átvonulá­si engedélyét nem tudta a lengyelektől megszerezni, Bukaresthez fordult az orosz haderő átengedése ügyében, amely feltétel a cseh-orosz szövetség leglényegesebb része. Jelenleg e kérdés körül forog a román közéletben a harc,miután Titulescu orosz­barát külpolitikáját több politikai csoporton kívül maga a ve­zérkar is ellenzi, melynek nyomására most már a király sem haj­landó az orosz hadak átvonulását román területen engedély ezni. Titulescu eredeti tervét nem ejtette el és visszatérése után újból foglalkozni kíván vele azzal az indokolással, hogy az o­rosz-román katonai egyezmény meghiúsulása a francia pénzpiac támogatásának elvesztését eredményezné. Ezen indokolás valódisá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom