Lapszemle, 1935. október/1

1935-10-10 [1426]

után hirtelen Turlnban tűntek fel. Ha nem többet,ugy legalább a szeparatistáknak klerikális legitimista körökhöz /Sarkotles tábornok/ való viszonyát kell feltételezni. Sándor királynak párisi látogatása azt kellett volna hogy hozza Franciaországnak, amire Barthou belgrádi tartózkodása alatt hiába törekdett, - Jugoszláviának feltétel nélküli beleegyezését az uj francia-olasz barátságba és a francia-orosz szövetségi politikába... És mi történt Sándor király meggyilkolás sa után? Jugoszláviát kényszer!tették, hogy genfi panaszát Magyarországra korlátozza. 1935 márciusában azután nyilatkozatok kicserélése történt, hogy az Olaszország és Jugoszlávia közötti viszonyt a feszültségtől mentesítsék. Most egy évvel a marseillel merén: let után befejezésül legyen megállapítva, hogy Jugoszlávia ellenségei Sándor király meggyilkolásával nem érték el a céljukat. Jugoszlávia sem elnincsen pusztítva, sem nem hagyta magát elterelni•Jugoszlávia attól a külpolitikai iránytól, amelyet Sándor király mutatott meg az országnak. A jugoszláv gondolat ereje csak fokozódott. - A DAZ /S-'47Q/ megjegyzéseiben kifejti, hogy azok a nehéz genfi tárgyalások, amelyek a merényletet követték és a feszültséget Jugoszlávia és Magyarország között élére hajtották, időközben kiküszöbölődtek a nemzetközi vitatkozásból. Amitől sokan féltek, nem történt meg. Marseillesből nem lett egy második Szarajevó. Nagyobb világesemények, mint most az olasz-abesszln háború háttérbe szőritják a mult ama eseményeit, amelyek a marseillel gyilkossággal összefüggnek. Persze még nem történt meg a merénylet bűnvádi tisztázása.