Lapszemle, 1935. október/1

1935-10-09 [1426]

szik hozzán a francia demokrácia történelme, amely valamikor abból a kiáltásból "Bosszút Saöováért" egy véres háború jelszavát faragta és AZUTÁN 40 évié nem nyugodott, amig végre létrehozta a nagy háborús koalíciót Kémetország ELLEN és a világtörténelem legnagyobb háborújának kitörését előidézte. A FRANcia háború utáni demokrácia példaképe azoknak a veszedelmeknek, amelyeknek AZ ILYEN demokráciák SZOMszédai és a világbéke egyáltalán KI VANNAK TÉVE. Bizonyos érdekcsoportok képviselői uralkodnak EBBEN A Franciaországban -, néha A kulisszák előtt, néha A kulisszák mögött. Csak arra a szerepre KELL GONDOLNI, amelyet a fegyverkezési ipar játszik a FRANCIA "demokráciában**. Legfontosabb PÁRTOKON ÉS LEGFONTOSABB újságokon uralkodik, amelyek MAGUKAT AZUTÁN "NÉPVÉleménynek

a nevezik,. NEM lehet kétség aziránt, HOGY ezen az uton francia kormányok legvégzetesebb HATÁrozatai keletkeztek, amelyek mindig A legnagyobb méi tékben veszélyeztették a békét. A francia nép épp oly kevéssé akarja árháborút, mint a német, épp ugy forrón áhítozik nyugalomra és békére, mint a német. Kormányai azonban többnyire nem a népnek ezt a mély áhitozását testesitik meg, hanem azokból a körökből szoktak származni, amelyekben a nagy politikai ÜZLEteket kötik - a népek rovására. A legsúlyosabb BÜN, amelyet a legutóbbi években AZ európai BÉKE eszményé elkövettek, a francia-szovjet OROSZ katonai SZÖVETSÉG '