Lapszemle, 1935. október/1

1935-10-09 [1426]

laár váeiílőképességtllt ós csak vegetálnak, Aasztria és Cséh' ország vedig emiatt ipari lag elvérzik. Középeurópai konfertnaiát kai'.' azonnal Öso- ehivni a~ érdekelt kormányoknak, hogy <LO"ÖS erőfeszítéssel akadályozzák mag a? abesszin kon£1 ik

f

... s kö vöt ke ^nén veinek kiterjedését Közé^iáropáxa. Ennek a fccmf trenciéaai faladata, hogy véget vessea a két évtizedes káoszaali 4m mtsszem«a<5 gazd->sági erőkicserélést hozVoa létre ipari és az agrárállajaok között. A megegyezésiről lassanMnt kő r-p európai Monroe-elvet kell kikristályositani: Itözépafropaá kisebbségi jogot statuálni és középeuropai mentalitást hozni be, amely kizár minden elnyomást, fi ÍJ vei er.l vesz ad en jogos panaszt és véglegesen eltávolít i iayes Izgatást. Sz az utolsó óra Középen:^-', <b .-• írására. •Anglia váltóPa

'laniV/At álláspontja mellett fejtegeti a Presse IbíHoíd t'-.uó d'tója. A külügyi hivatalban kijelentették, hegy itt von a ííéps^övetség sorsának döntő őrája s nu tagjai nem tartják meg kollektív kötelezettségeiket, Anglia levon minden következtetést, fokozza a fegyverkezését S fi aga választja meg külpolitikáját minden befolyásolástól mentem. Feltétlenül kitart Hoareaak ama tétele fellett is, 2gj* ila^z ti kasán kell késelni a szerződéseket a líépszövet*-Jg'c.4 belül és megkell különböztetni a békemegzavarását és a - '•sz-fcr z&W s sr egé st. - Bómai tudósi tója szerint ottani diplomázol ai 'körökben azt tartják, hogy a döntő hadmüveletek még hátre vftiftáa'<Aöesszihiábaa és éppea ezért Olaszország az áduai presz ~izs v ir saasz érzése után ~ost hajland * kedvezőbb óé ke Megköt é3 se 1 *.Ji«i»lr BMMIÍ'JlX» ^flcüüjwa •* t . •