Lapszemle, 1935. október/1

1935-10-08 [1426]

szerűséget nem nélkülözhetjük. Ha ugy hagynánk folyni a lgokat, hogy mindenki tehet, amit akar, akkor ez a szabadság rövid időn belül csak egy rettenetes éhínségben érne véget. Még a tanyán is egy urnák, egy akaratnak kell a munkát beosztania, .-endeznie, kiutalnia és ezáltal meghatároznia. A mi feladatunk is ez., j&zoknak a feladata, akiket a sors arra szemelt ki, hogy a népet vezessék. Ugy ahogy i«t álltok előttem német néptársaim, hatvannyolcszor annyit, 68 milliót tesz ki a mi népünk. Ez a 68 millió a mi megbízónk. Mindnyájuknak le vagyunk kötelezve, mindnyájuknak felelősek vagyunk. Mindnyájan élni akarnak, mindnyájuknak kell ennlök, mindnyájuknak kell a szabadság, mindnyájan parancsolják tehát a mi cselekedeteiilkét. .Egyedül a nép a mi urunk ás ezt a népet szolgáljuk legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint. Ennek a föladatnak a teljesítésére azonban szükséges, hogy minde,nki megértse, hogy az általa követelt fegyelem és rend csak saját előnyét szolgálja és'hogy az a tekintély, amely ezt a rendet megköveteli, az ő éraekében cselekszik. Tehát nem ugy van a dolog, hogy esetleg ebben az államban a kritika életszükséges feladat lenne. És itt ismét önökhöz fordulok, parasztjaim. Ha önök tanyájukon szorgoskodnak, ha az eke mögött haladnak, ha vetnek és ha végül aratásra