Lapszemle, 1935. szeptember

1935-09-16 [1425]

kult/őbennük, hogy ml románok gyengék vagyunk. Ez a vélemény táplálta azt a romantikát, amely a határokon túlra tekint. Csakhogy ezzel olyan lelki állapot teremtőaött amely káros az államra és káros magukra a kisebbségekre is. Végtére is ki kell fejezni ebben az országban a román jelleget, nemcsak szellemi, hanem anyagi téren is. A csatolt területek zsidósága még mindig egy tegnapi, értsd magyar állami életfelfogásban él. S mert a regátl zsidóság veszélyes módon a maga szellemi fensőbbségeskedésével általában is befolyásolni akarja a közvéle**ményt, ez az oka annak, hogy a román nép még mindig nem érzi saját tulajdonának ezt az országot. Nem Is a kisebb ségi tömegeken múlik a beilleszkedés, hanem a

v

vezetőkön. A magyar tömegek vezérel csak jelszavas politikát folytatnak. Az igazi helyzet az, hogy az erdélyi és bánsági ipar, bárraennyire fejlődött az utóbbi 15 évben, még mindig nem viseli magán a román bélyeget. Meg kell tehát indulnia a romanlzálási folyamatnak. A kisebbségek kezében lévő töke vegye fel az összeköttetést a román tőkével, mert igy majd megváltozik a belső szellem és kidomborodik a román jelleg, az a trükk azonban, hogy egyes vállalatoknál, nem szabad csak románul beszélni, nem egyéb tyukszemhágási politikánál". A Székelvfölohöz hasonlóan a nvu&atl ha

tár szélen' is megkezdődnek a román "v

lssa?térítések". Moldovan Gyula volt miniszternek, az Astra román közművelődési egyesület elnökének az Universul számára adott