Lapszemle, 1935. június

1935-06-21 [1422]

vlszhang, amelyet az egyezmény a francia sajtóban keltett, amely ismét óva int a légipaktum külön tárgyalásától és "a béke oszthatatlanságának" elvét hangoztatja. De mit jelentsen - úgymond - "a béke oszthatatlansága"? Azt hisszük, hogy eddig valóban elég kisérlet történt különösen német oldalról az összbéke helyreállítására. Miután ezek a kísérletek meghiúsultak, a vezér és birodalmi kancellár elhatározta magát arra, hogy megkísérli egy Németország és Anglia között álló fontos problémának a megoldását a kisérlet teljes sikerre vezetett. Miért ragasz kodjunk egy merev elvhez, amely - nem a mi hibánkból - meddőnek bizonyult, ha a kettesben való tárgyalás nem merev elve a siker nagyobb kilátásait nyújtja* Miért ne legyen lehetséges ezt a rendszert tovább követni és elérhető céolra törekedni, hogy igy lépésről-lépésre közeledjünk a nagy közös végcél felé? Franciaország ma a sértődöttet játsza,mert az uj békeut első etappja francia közreműködés nélkül /sőt francia tiltakozás mellett/ van elérve, De nem panaszkodhatik afelett, hogy nem történt elég gyakran, különösen német oldalról, kisérlet arra, hogy minden régebbi szomorú tapasztalat dacéra mindig és mindig Franciaországnak jutassuk az úttörő és a békeszerző szerepét. Mindezekre a törekvésekre a válasz most - a francia-orosz katonai szövetség volt.