Lapszemle, 1935. június

1935-06-03 [1422]

franciák hada'tüaennének Németországnak a Memel-kérdés miatt, vagy hogy a lengyeléi vagy a franciák megkísérelnék az osztrák függetlenség védelmét akkor, ha maguk az osztrákok is már megelégelték azt„ Eitler beszéd® a Vezér reális gondcüko- ' dasát bizonyltja, legfőbb ideje, hogy Európa minden kormánya a való élet talajára helyezkedjék a tudományos elgondolások ingatag tótelei helyett. S ezért a legsürgősebb a fegyverkemm "* rr —i— •- ii- i m-mr ntf mr MI —irr — n - nr ír - - n~ r*lr izósi korlátozásokat kimondó egyezmények kötése. Bt kell látni mindskinek, hogy már földrajzi helyzetnél fogva is Néaetn&k és Lengyelország befolyásá/a keleten föltétlenül felül kell múlnia akár az angol, álcár a franci a befolyást. A francia idegességet megnyugtathatja az a tudat, hogy néuset támadás esetén az egész világ védelmére sietne, A francia-orosz hegemóniába azonban egyedül valamilyen Benes vagy Titulescu törődhet bele,az államok többsége azonban tiltakozni fog,a-s ellen. Hitler beszéde seramilyen kérdésben nem hoz ugyan határozott döntést, azonban további eszmecserékre s ezekből folyó tárgyalásokra kellő alapot nyújt, amely a végső megegyezést is elősegítheti. ' A dunamenti kérdés Czas /3l-l48/ szerint a közelmúltban már rendezetnek látszott, legutóbb azonban válságosra fordult, sőt meglepetéseket is rejteget. Mussolini utolsó beszéde, a francia sajtó felfogása szerint is nagy elhidegülést jelent a francia ós angol viszonylatban, sőt kilátást nyújt a németekkel való megegyezésre is, A helyzet ilyen alakulása szerint, ha a nemetek az osztrák kérdésben Rómának kedvező álláspontot foglalnak el, az olasz-német megjegyezés