Lapszemle, 1935. május

1935-05-03 [1421]

Ez minden, vagy semmi. Csak egyedül vele számol­hatunk, csak egyedül rája építhetünk. Mindent, amit Itt teremtettünk, csak az ő jóságának, telje­sítőképességének, hűségének, tisztességének, szor­galmának, rendszeretetének köszönhetünk. És ha mind ezt mérlegre teszem, akkor többnek látszik nekem mindennél, amit az egyéh világ nyújthatna azt/ nekünk. És azt hiszem, bizonyára/ hirdethetJük a , t öbbi népek n ek e m á jus elsején: Nem-kell félnetek, hogy valamit akaru nk tőlete k. Elég büszkék vagyunk beismerni, hogy a legnagyobb, amit ti nekünk nem is adhatók meg, saját birtokunkban van: Sz a ml népünk. Mint vezér nem is képzelhetnék el e vilá­gon dicsőbb és büszkébb feladatot, mint azt, hogy ezt a népet szolgáljam T Világrészekkel ajándékoz­hatnának meg engemet és mégis inkább a legszegé­nyebb polgár szeretnék lenni ebben a népben./A tömeg ujjongásba tör ki/. És ezzel a néppel kell -ogy sikerüljön és sikerülni fog nekünk a jöven­dő feladatokat is teljesíteni. Nagy dolog ami há­rom év teljesítményében történt. Gondolják meg: 6 és fél millió munkanélküli volt - a valóságban több mint ? és fél millió volt - és ma már alig van 2 és negyed millió. Gondolják meg, más sok­kal nagyobb és nagyobb gazdagsággal hatalmas ter­mészeti kincsekkel és egy négyzetkilométerre eső

Next

/
Oldalképek
Tartalom