Lapszemle, 1935. április
1935-04-26 [1420]
Skültéty rövid áttekintését adja az egyetem történetének és megállapítja, hogy Pázmány egész környezete szlárd és tudatos • magyar volt annyira,hogy Zrínyi Miklós ,a magyar költő tulaj donkéjen itt tanult meg magyarul.lázajpaynak céltudatos magyar szelleme okozta,hogy a horvátok már magyaros ortogzmfiával adják ki 1641-ben a maguk evangéliumés könyvét t amely emellett nyelvileg is hungarizmusokkal van tele.Ez a magyarosító szeTrem kihatott a sáros-zempléni evangélikusokra is /helyesebben kálvinistákat kellene írnia/mert ezek Üamára ekkor készült a későbbi Debrecenben megjelent magyar ortografiáju zsoltárkönyv 1752-ben.Igaz,hogy Pázmány 1632-aen alapítványt tett a tót nyelvű teotógusok számára de ez oaak.az ért történt t mert tudta,hogy a magyar tanulóktól ugyan elár-vábataaa-a magyar templomok ,ós nem lesznek papjaik* azért lehetővé<*karta tenni alapítványával a tót deákok tanulását. Pázmány minden gondolata a magyar volt,Egyébként az ő egyeteme igen kevés vonalbzással van a tótokkal,még azok az trák; is akik Nagyszombatban végezték a gimnáziumot ,egyetemre már"' Bécsbe mértek. Végeredményül kihozza,hogy a tótoknak semmi . kapcsolatuk nem volt a nagyszombati egyetemmel. A Nar«Noviny egy másik cikkében beszámol a Matioa Szlovenszka tudományos szakosztályainak Április 17-18 tartott közgyűléséről Turőeszentmártonban *f|lsorolja a kiosztott jutalmakat meg az év folyamán kiosztott könyveket ,valamit &í jövőévre tervezett kiadások programmját.Eeeen kiemeli,hogy a művészeti szakosztály elhatározta Barthók Béla tót nópdalgyüj temónyének kiadását.
