Lapszemle, 1935. március/1

1935-03-18 [1419]

sősorban Ausztriát és a Baltikumot érdeklik. De Németország igyekezett gazdasági eszközökkel.magához kapcsolni Jugoszláviát is. Jugoszlávia azonbari nqm hallgatta meg, bizonyos befcő nyoüásoi; ellenére sem a német szirén-hangokat, Né.me-torsa$ állandóan fegyverkezik s azért, hogy kisértékbe ne., jöjjön felhasználni haderejét, hanem visszatérjen a békés nemzetek körébe, kell hogy megfelelő, egyenértékű erőktől van körülvéve. Ennek a békebiztositó szervezőmunkának talán döntő jelentőségű állomása Ráma és Belgrád most Ígérkező" szívélyes együttműködése.- A Debats 1

6 emlékezed arra, hogy az olasz-jugoszláv megyegyezésen űol1 gozott Sándor király és Barthou is. Az olasz-jugoszláv megegyezés szükségszerűen maga után fcgja vo]r± Olaszországnak a klsanta

ntta

l és a ba

lkáni- .an^tanttál való , szívéi

yes együttmükQdését s meg fogja könnyíteni a dunai paktum megkötéséti biztosítani fogja Ausztria függetlenségét, végül pedig a f-így verkező Németországgal szemben összefogja rrajd azokat a békés erőket, amelyek sakkban tartják N-rimo tor szagot. - A Debats 16 egy más sik cikke, folynék szerzője Albert Mousset emlék keztet arra, hogy Olaszország az Anschlu&st veszedeimesfcbbnek 'ta

rtja, mint a HabsTyurg-reataurájolőt^ Jugorjzlávja és az egész kisantant szemében