Lapszemle, 1935. január

1935-01-16 [1417]

Olaszországnál, valamint a semleges államoknál kétség­telenül megvan ugyanez a kívánság. Csak Benes ós lit­yi novnák tulajdonítják azt a hajlandóságot, hogy el­odázzák a rendezést, hogy Németországra nyomást gya­koroljanak a keleti-paktum ós más kérdések tekinteté­ben. Bizonyára felfogják őket világosítani Genfben arról, hogy ez lenne a legalkalmarlanabb eszköz cél­jük elérésére, mert Németországmszámára a Saarvidék nem képezi alkudozás tárgyát. Ellenben helyes és he­lyes marad Hitlernek az a gyakran tett kijelentése, ' kogy a Saar-kérdés az egyedüli területi ügy, amely útját állja Németország és Franciaország megegyezése^ neky úgyhogy ezt a megegyezést, amelytói inkább mint minden mástól függ Európa békéje, nem lehet jobban előmozdítani, mint azáltal, mint a Népszövetségi tanács most már a Saar-kérdést gyorsan és véglegesen küszöböli ki. Ezalatt természetesen csak a Saar-vidék­nek azonnali teljes ós osztatlan Kémetországhoz való visszacsatolása értendő e - A Berl.Börs^Ztgv/14-22/ jámbor kivánságnak mondja azt a felfogást, hogy január 13,-a után zavargások lesznek a Saarvidéken, ázok, akik ezt híresztelik azt szeretnék, hogy a zavargások nemzetközi konzekvenciákra vezessenek, amelyekből min­den egyéb adódnék, csak a hamaros visszacsatolás nem* A hirgyártók csalódnak. A saarvidéki németek tudják*

Next

/
Oldalképek
Tartalom