Lapszemle, 1934. október
1934-10-08 [1414]
s a Németországhoz és Lengyelországhoz való közeledés, abban a hlszemben, hogy a nagyhatalmuk rákényszeríthetik a kisantantot, hogy engedjen a reviző vagy akár a kisebbségi kérdésben*- Gratz Gusztáv ezt a politikát elitélte. Csakhogy a magyar államférfiak még mindig ugy gondolkoznak és éreznek, mintha Magyarország nagyhatalom volna még ma is. Bethlen gróf is mindig ugy tett mintha egy nagyhatalom miniszterelnöke volna. Sethéen gróf külpolitikáját azonban nem szabad tisztán lélektani motívumokéi magyarázni, ő egyszersmind Németország részérói is biztosítani kívánja Magyarországot az esetre, ha Németország lenne az erösehb. 1931-ben, a Schober-Curtius egyezmény után gethleji gróf azt mondotta, £I^ÍLí'lí a ^L^ z á s .5 a ^^ MKa _.55?í az srősebbek, önökkel t ártak , ha napba németekkel. "- Nehéz játék ez, dc csak a jövő mondja meg vájjon Bethlennek igaza volt-e vagy nem. Németbarát elfogultsággál azonban nemigen lehet Bethlen grófot vádolni, az ő politikai fejlődésének hátterében inkább Erdélyért, szűkebb hazájáért, való aggódó és s» ret£ gondoskodása áll. Mindenáron tenni a art valamit Erdélyétt. Megpróbált mindent és valószínű, hogy foglalkozott egy magyar-román pera színál unió gondolatával ls 5 Ferdinánd, majd Ká-
