Lapszemle, 1934. szeptember

1934-09-29 [1413]

jáért exponálja magát, nem képes az adott tények alapjára állni. Reminisztenciáit az osztrák-magyar monarchiában va­ló sajtófönöki idejéből nem tudja leküzdeni. A magyar kül­politika számára azonban egy olyan politika, amely nem tud­ja a helyes disztanciát nyerni az európai helyzetváltozás­hoz, smlyos megterhelés. Ennélfogva egészen jól elképzel­hető, hogy Gömbös , aki a reális tényeket már helyesebben ós elővigyázatosabban mérlegeli, a külpolitikában más érő után fog körülnézni. Ami egyáltalán talán megtörtént fivért nagy átcsoportosítások a magyar diplomáciában már megkez­dődtek. Báró Apor Gábornak bécsi követté való kinevezése amellett szól, hogy Bécset ezidőszerinl' a magyar külpoliti­ka legfontosabb állomásának tartják. Bárdossy Lászlónak bukaresti követté való kinevezését szintén kedvezően és elégedettséggel Ítélik meg, mert a magyar-romén viszony­nak sok, ha nem is minden tekintetben alapos és sürgős kor­rekturára van szüksége, ilyen kényes feladatokra azonban . csak egy olyan egyéniség lehet alkalmas, amely pontosan tudjam hogy mi történik a nemzetközi életben, ami Bárdossy­ról bizonyára áll. Magyar diplomáciai körök nézete szerint az is nagy "hiba volt, hogy Magyarországnak éveken át Pa­risban nem volt olyan képviselője, aki a párisi politika indokai és hátterei felől valamint a nagy európai politika • nemzetközi össz:e^aggéseiről kellően és pontosan tájékozva lett volna. Műig mindenüvé csak bürokratákat küldtek,...akik a Bollhaus politika- hozományaiban és szokásaiban nőtek fel. Sehol sem élnek olyan emberek, akik gazdasági dolgok­ban kellő tapasztalattal volnának. A magyar diplomácia fél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom