Lapszemle, 1934. március/1

1934-03-10 [1407]

11 mentességét Olaszországgal szemben. Venizelos azt ls köve teli,hogy a kormány tegyen meg minden erőfeszítést,hogy megnyerje Bulgáriát a paktumban váó részvételre ,amely célt a kormány elérhet azzal,hegy kiemeli ,hogy a görög politikai világ nem volt hajlandó a paktumot egyhangúlag ratifikálni. A La Bulgarle vezetőcikkében egyébként azt a kérdést veti fel,hogy a balkánpaktum tényleg a oéke eszköze-e annak a oékénei a védelmében,amit senki sem fenjeget. A képzelt veszélyek elleni védekezés ürügye alatt valódi veszedelmes keletkezhetnek. A szófiai Zora utalva az athéni tanácskozásokra, kié mell, hogy a balkánpaktum már ratifikálása előtt , s mielőtt még érvénybelépett volna,a létrehozói közt a vállalt kötelezettségek szempontjábol ellentéteket idézett elő. Kétségtelen,hogy pl.Románia egy oiüBz,vagy talán magyar támadást tartott sz.em előtt és a törökök nem volta,: hajlandói: lomániát ilyen támadás esetén megsegíteni, ugyanaz a helyzet állt elő a görögök szempontjából is,akiknem akarnak Olaszország ellen és Jugoszlávia mellett háborúba keveredni, AZ" Obzor 9 jelentése szalnt a török parlament a üalkánpak tum ratifikálásával egyidejűleg elfogadta a görög-török paktumot,a török-román és a török-jugoszláv barátsági szerződést is. ugyancsak elfogadta a török kóp/mec

hos sz abb11 ás s t ,viselőöáz a török-magyar barát sági szerződés / is. Rüzsdl bej török külügyminiszter ueszéűét a paktum ratifikálása előtt ismerteti a La Bulgarie 8,amelyben haniTsulvazta.hogv a szerződő felek koráobi kötelezett-