Lapszemle, 1934. február

1934-02-27 [1406]

totta,amelyet Mussolini már évekkel ezelőtt megje. lolt és azóta kitartóan követ. Ezt érthetőnek is találja azoknál az ellenfeleknél,akik már szinte beleélték magukat abba a tudatba,hogy a másik el­szenvedi és"tűri az állandó kis és nagy csipkedése ket. Most, hogy ez ellentámadásba ment át „te hát arról az oldalról kezdik rosszul érezni magukat és szeret nék.ha vissza tudnák kényszeríteni a tétlenség állj potába. A kisantant felfogása,tekintve,hogy nin­csenek olyan vezetői,akik a szükséges zsenialitás­sal rendelkeznének ahhoz,hogy elhatározó aktussal esetleges katasztrófákat megelőzzenek,még mindig nem tud tul emelkedni astátus quo dogmatikus nang goztatásán,mert számára a legideálisabb állapotnak véli azt,hogy egész Európa temetői csendbe merüljöi Már pedig Magyarország és Ausztria,amelyek számára ellenfelei ebben a temetőben a legnyomorultabb sirt ásták,nem hajlandók meghalni,hanem ellenkezően lt&4 lia segítségével uj életre akarnak támadni. Hangoz­tatja azután,hogy az a metódus,amelyet Mussolini ajánl,nem támaszkodik veszélyes experiwentálásokra. Egyes lapok már tudni is vélik,hogy Suvchnak Göm­bös miniszterelnökivel és Kánya külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseinél egy úgynevezett konzul­tiv konvenció alakult ki,ámennek alapján Itália Ausztria és Magyarország közös érdekeit összehangol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom