Lapszemle, 1933. november

1933-11-15 [1403]

a&arhat tehát .Hitlar.mint a fegyverkezés elismertetését. Ezen töprenegenek tehát Parisban,viszont lehetséges,hogy Franciaország engedékenynek mutat kőzik,devajjon módjában áll-e nagyfokú engedményeket tenni? Nagyon lényeges kül- és belpolitika! válrozásoknak kellene elkövetkezniük Franciaországban,hogy eddigi álláspontjukat feladva a franciák a jogegyenlőség alapjára helyezkedjenek.Ehhez nemcsak az volna szükséges,hogy Anglia uj védőszövetségben biztosítsa eurőpai területét

T

talán egész gyarmatbirodalmát, hanem az egész jelenlegi francia katonai szövetség felbomlása is. Sajnos egyelőre minderre kevés kilátás v#n.~ A "Budapesti Hirlap" párisi jelentése részletesen ismerteti a

n

Matln" cikkét,amely azt mondia.fiogy Néim torszaggal való közvetlen tárgyalás nincs kizárva. A "Matln"keddi vezércikke szerint a francia politika a versaillesi békeszerződés megkötésekor három ut között választhatott,az első az erő politikája volt,amelyet Poch marsall képviselt, ez azt követelte, hogy F

ranC

i

a0

rszág maradjon 50 évig a Rajna mellett, ez a kemény és veszélyes politika ma már idejét multa és csaknem lehetetlen. A másik, ut a Németországgal való közvetlen tárgyalások felvétele lett volna közvetítői kizárásával. Ezt a lehe tőséget kísérelte meg Briand, azonban vérmérsékle ténél fogva sohasem választott egy határozott utat,hanem mindig egyszerre több irányt követett.