Lapszemle, 1933. november

1933-11-03 [1403]

ka, Zenta ás Szeged közt terül el, Romániától a nagy a­rok a Nagyvárad-Szatmár határvonal kiigazítását követe­lik, mig Csehszlovákiának az egész Ruthén földet és a Felvidék nagyré.szét, különösen az összes dunai kikötőket Pozsony kivételével, kellene vissza adnia. Ily módon 12 millió lakosú magyar állam keletkeznék. Ezzel szembei Magyarország hajlandó volm gazdasági és forgalmi poli­tikai engedményeket fconni és oly poliükát folytatni, a­mely helyre állítaná a szomszédokkal és Franciaország­gal a jóviszonyt. A lap ezeket a követeléseket azért sorolja fel, hogy megdöntse az európai közvéleménynek azt a téves felfogásáig amely szerint a Magyarországot környező államok Igazságtalansága a hibás abban, hogy Középeurópában nem állhat helyre a nyugalom./Grics 31/ Az angol parlament tagjainak budapesti látoga­tásával kapcsolatban a Novosti 31 mérges kirohanást in­téz a magyar revíziós törekvések ellen és azt a kérdést intézi az angol képviselőkhöz, honnan veszik a jogot, •hogy Jugoszlávia nemzetiségi kisebbségeivel törődjenek. Magyarország vagy nem tudja, vagy nem akarja megérteni azt a szelepet, aiaely a dunamenti államok kölcsönös együttműködésének érdekében létesítendő Dunablokhan gazdasági erőviszonyaihoz képest megilleti. Elvakult küzdelme a revízióért meghiúsít az együttműködésre irá­nyuló minden kísérletet. Magyarországnak meg kell tudni a, hogy a szláv népek' elég erősek, hogy a jelenlegi he^ zet megváltoztatására irányuló minden kísérletnek ellen­SZesrÜl IfinftUr. .Tncmsv.l 6w1 a a ffa^riasóa i irál eéo> marról r?«s0.0

Next

/
Oldalképek
Tartalom