Lapszemle, 1933. október

1933-10-28 [1402]

készségüket Syugat fel< hangoztassák 3 ugyanakkor *uraw «« Quitiua az osztok kérdést a néaatség intern ügyeként AksjJ* beállítani. Sfcmetorsaág még mindig reméli, hogy ihéti Ausztriát; A német politika Iwzetől oéljaik magvaló aitáaáxa bizonyos sorrendet állítottak fal és abban a sorra ndaah tíaő Ausztria, azután jön a többi ma még lataga, dotí külpolitikai oél. Ausztria azonban hallani s«m akar ;

:í

r/fl#téséröl és teljea erővel küad állana. Szz«l a poli6 -i sréaatország csak azt nyári élj hogy változatlanul faaöft'll majd mindenkinek bizalmatlansága illa alj mert a vil.i$ jogosan kérdi : miféle Joggal ki ián Hématország magának igazságot éé egyenjogúságot, ha azt megtagadja Auszt r-r-rtól. AuafttrjLa 15 évig tárnaana volt Németországnak, d a a - :t igazságtalanság Ausztria ellen ma a legsúlyosabb • világnak a némát vaz t okkal szambán. & Jeurnftl int»rv.1u-rezéroikke t hoz Yve« la Troomnátor, volt francia mini sztertól

, melyben az ba4 i'$rft*ri, hogy a aékeszaraődésaket olyan emberak oainálták

f &kl

k""ns» értattak a gazdasági élet szükségeihez éa ezért káli moat reparálni az elkövetett kilókat. Ausztriának rög|ÜA fregitJségéra'kell menni; A sagitség csak az lahet,hagy szex* a gazdasági blokkba bekapcsolják. Olaszország :víí

' «*» az utat és ezen kell most haladni a stresai e»0, .;dások,élatb léptetéséval. farmé aze te s, hogy vala. ' "•••^ositásra van szükség, mart a kisantant érdek eiaek ^•kiij-tíítbavétala nél :ül nam lehet megszűnt a tni az utddálla-