Lapszemle, 1933. szeptember

1933-09-19 [1401]

jelből, minthogy meggyőződjön arról, mennyiben hajlan­dó, vagy nem hajlandó a kisententera a magyar revíziós követelések értelmében nyomást gyakorolni.- Röviden, nem látni semmit, ami Gömböst megingathafiná, annál is inkább, mert a gazdasági nyomor leküzdésénél sze­rencsés keze van és - ami igen lényeges, egy erősen feudális vonásokkal biró ország számára - kibékítoen hat a szociális oldal felé. - Hogy a képet tökéletes­sé tegyük, legyen még megemlítve, hogy a magyar kor­mányzati rendszer nem irányul diktatúrára és alig mu­tat fel a fascizmussal rokonvonásokat. - Mindenesetre: Csonkamagyarország tekintet nélkül a gazdasági Ínségre, amelyhez Gömbös rendszere hozzáilleszkedik, belsőleg és erkölcsileg az erősét adja. Hiányzik a háboruelőt­ti idő marakodása, és hiányoznak azok a viszálykodások, amelyek a cseheknek ós a románoknak túlságosan nagyra mért /tulsok megnem emésztett rablást magukba foglaló/ állam szerkezeteit kikezdi, szek azok a körülmények, amelyek az országnak dacára a trianoni szerencsétlen­ségnek, biztonságot és bizodalmat adnak. Kánya Kálmán külügyminiszter párisi láto­gatásával kapcsolatban több lap közli a ^uai ü'Orsay által kiadott kommünikét, amelyhez a DAZ. /l?-404/ hozzáfűzi, hogy a közieményen természetesen azonnal feltűnik, attól eltekintve, hogy igen világosan a magyar vendégnek tulajdonitják e megbeszélés kezde­ményezését, hogy aránylag részletesen van megfogalmazva 62 részletesség azonban nem a megbeszélések tárta Ír-

Next

/
Oldalképek
Tartalom