Lapszemle, 1933. szeptember

1933-09-14 [1401]

szocializmushoz, de mégis más, mert alkalmazko- * dik az osztrák vérmérséklethez és az ország legsürgősebb szükségleteihez. Nehéz az 5 helyzete a német nemzeti szocialista előretöréssel szemben, mert közös a nyelvük, a kultúrájuk és a fajlságuk és szemmel látható volt, hogy az öszszes osztrák pártok tömegei mindinkább az Anschluss felé hajlottak és abban látták az egyetlen lehetőségét annak, hogy Ausztriát a nyomorából kiemeljék. Dollfusriak az a nagy érdeme, hogy honfitársaiban újra életre tudta kelteni a hazafias érzést. Az ellenállást a tekintély politikájára támaszkodva akarja megszervezni, visszautasítja az egyes pártok hegemóniáját, mert azt hiszi, hogy a liberalizmusnak és a marxista szocializmusnak az id*je lejárt. A tekintély kormányára akar támaszkodni önkényes intézkedések nélkül és kétségtelen, hogy az a parlamentáris kormányzás, amely Ausztriában edcLL&. urai u 11 • kodott, nem fog többé érvényesülni s Dollfuss / valami uj berendezkedésre vezet. A párisi sajtó általában véve élénk figyelemmel kíséri Dollfuss kancellár beszédét, abból bő részleteket közöl bár kommentárokkal nem kiséri, A nyltral katolikus emlékünnepről hoz hosszabb ismertetést Pierre de qulrieile tollából a Débats 13 s az ünnepély jelentőségének méltatása közben rámutat arra, hogy a nyugati