Lapszemle, 1933. szeptember

1933-09-13 [1401]

gáytől fél csupán a szovjet, amit kívülről jövő támadás hozhatna magával, s ezért fordult el egyiknapről a másikra a hitleristává vált Német­országtól és hajlik Franciaország felé, amely utóbbi távol áll a háborús szellemtől és nem vágyik ujabb területekre. Herriot a helyes han­got ütötte meg, amikor orosz területre lépve kijelentette, hogy a világbéke érdekében jött Oroszországba, arra a földre amely már régen túllépte a demokrácia lépcsőfokát, Herriotnak ez a nyilatkozata népszerűvé tette őt és Fran­ciaországot a Szovjet előtt. A francia-szovjet köieledésnek elsősorban kulturálisnak es az esz­mék közeledésének kell lennie. A szovjet Fran­ciaországtól az erkölcsi békét várja, amely egye­dül valósíthatja meg az anyagi békét. Eljött a kulturális kereszteződés ideje és a két ország szellemi közeledése egyedül lesz képes fékentar­tani azokat a gonosz erőket, amelyek Európa min­den pontján veszélyeztetik az emberi civilizációt, Papén német birodalmi alkancellár legutób­bi beszédével foglalkozik vezércikkben a T e mps 12, amelyet a külföldi németek ligájának Berlin­ben tartott nagy ünnepélyén mondott. Papén bezé­déből a cikk kiemeli, hogy a Paris körüli béké­ket okolta Középeurópa elbalkániasodásááért, ami rámutat " ~ a XIX.század liberalizmusának a müve es Zárra, bq&

Next

/
Oldalképek
Tartalom