Lapszemle, 1933. szeptember

1933-09-28 [1401]

mari magyarság elsvábositását/ - Berecz nyilatkozatának őszinteségéhez nem fér kétség. Nem általános magyar közhangulatról tesz vallomást ugyan, hanem csak az embereknek bizonyos kategóriájáról, az újságírókról, akik azonban a magyar fővárosban annál nagyöbű befolyással bírnak. A budapesti ujságirők ilyen véleményének kialakulása pedig annál figyelemreméltóbb, mivel eddig ugyanez a budapesti sajtó lobogtatta a revizionizmus háborús zászltját Románia ellen. Vájjon hogyan következett be ez a hangulatváltozás? Megállapítható, hogy Magyarország jelenleg a maga külpolitikai orientációját illetően krízisen megy át. Minden olaskbarétsága és németrajongása mellett Magyarország egyszerre ráeszmélt arra a nagy veszedelemre, amit számára a hitlerista Németország expanziós törekvései jelentenek Ausztrián át Kelet felé. Hasztalan igyekszik ű

ömbös ur megnyugtatni a polgártársait a magyar közvélemény mindinkább aggódik az ausztriai események és az AnschiuE lehetősége miatt. Nyilvánvalónak látszik, hogy a budapesti ujságirói körök szóbanforgó magyarromán közeledési akciója is ^nnek a magyar politikai aggodalomnak egyik reflexe. Magyarországnak nem szabad a jövőjét kockáztatnia és germán vazaiLussá lennie. Innen származik a közeledés óhaja a szomszédállamokhoz és ezek közt elsősorüan Romániához. A román közvéleménynek, nevezete-