Lapszemle, 1933. augusztus

1933-08-04 [1400]

helyzetről beszél, máslka pedig megállapítja, hogy most már szabad az ut, amely Középeurópa problémájának megoldásához vezet. Lehetséges ugyanis, hogy Mussolini meggyőzte Gömbös miniszterelnököt arról, hogy itt az üdéje annak, hogy a dunai országok elfeledve egy időre politikai ellentéteiket, gazdasági megegyezést, vagy megegyezéseket kössenek, amelyek fenntartva Magyarország revíziós követeléseit, lehetővé tennék az osztrák függetlenség megszilárdítását és Közópeurópa végleges megbékitésének előkészítését. Gömbös miniszterelnök tehát hozzájárult volna ahoz, hogy az olasz kormány dunai együttműködési terveit elfogadja és minden körülmények között támogatja Olaszország ' középéurópal politikáját. Ennek ellenében azt kapta volna, hogy Olaszország kötelezi magát arra, hogy előbb-utóbb, fölveti a magyar határok ujabb megvlzsgálásának kórdósét a négyes paktum kereteiben s hogy Magyarország szószólója és közbenjárója lesz a többi hatalmaknál és a kisantantnál. AZ sem lehetetlen, hogy Mussolini munkájának megkönnyítése céljából Gömbös miniszterelnök belegyezett a magyar revíziós követelések terjedelmének elhatárolásába. Mindeddig egy felelős magyar államférfiú sem szánta magát erre, attól tartva, hogy leköti magát a jövőre és hogy egyenetlenséget kelt a magyar közvéleményben, melynek egy jó résáe még mindig nem adta fel a háború előtti Nagymagyarország délibábját.•Igy a római tárgyalások kettős eredményt hoztak: Egyrészt megszerezték Olaszországnak Magyarország teljes és korlátlan támogatását s ezzel a