Lapszemle, 1933. augusztus

1933-08-31 [1400]

a kény szerűen lefegyverzett államok között, mint elsőnek "adták meg" azt, amit Franciaország mértékadó befolyása alatt a német birodalomnak egyidejűleg ajánlottak és meg ls tagadták tőle. Ausztriának szabad egyidejűleg állandó hadsereget és millclát ls tartania. Németországnak az egyenlőség és a honvédelmi szuverenitás ezen "első lépése" ellen bizonyára nincsen kifogása. Sőt megelégedéssel állapítja meg. hegy a hatalmak az általa mindig képviselt azt az elvet, hogy egy kiképzet tartalékok nélküli országnak a továbbiakig egyidejűleg van igénye a milicíára és az állandó hadseregre - most a tett által elismerik. - A Deutsche Tagesztg-ban /Z9-238/ Wilheiiú Hack vezetőhelyen többek között kifejti, hogy az uj osztrák véderőrendszer épen olyan érdekes általános politikai szempontokból, mint tekintettől a leszerelési konferenciára való kihatásaira, ahol tudvalevően elutasították azt a német kívánságot, hogy az állandó hadsereg mellett a legszeré,-nyebh keretekben tax»t a lé khadser eget állithasson fel, iV tapasztalatok után némi meglepetéssel fogja az ember megállapítani, hogy Ausztriánál egyszerre olyas, dolgok lehetségesek, amelyek ellen, amikor Németország követelései voltak, a legkülönbözőbb ér ve üke 1 küzdöttek. Ausztriánál", tehát nyilvánvalóan nem keli attól tartania, hegy Genfben egyik, vajy más ík állam tiltakozik, AZ Ausztriának adott különleges engedelemnek világos éle van Németország el