Lapszemle, 1933. július

1933-07-18 [1399]

• je.|t a kütiépauropal államok csoportosulására és az az ekeié politikai Jelleget öltött. Mari cr,ak po­litikai jellegűnek tekinthatő az az unió, amelyet Ma­gyarország és Ausztria közt tervbevettek. Magyaror_ saág,a Duna-medence revizionista politikájának a fő képviselője, awgijedt akisantanthoz való csatlako­zástól, m°rt ezzel fel ktllene adnia,legalább is át­menetileg, revizionista törekvéseit és illúzióit,ami a magyar politika alapját képezi. Gömbös felhasznál­ta a helyzetnek azt az alakulását, hogy Olaszország a római paktum révén érintkezési pontokat talált Fran­ciaországgal a Ifana-modora? a politikai egyensúlyénak a megteremtésében és gyors elhatározással Berlinbe u­tazott, hogy ott is támaszt keressen az ő revizionista politikája részéra, és egyúttal gazdasági céljait is elérje, Jzzel a műrész gesztussal Gömbösnek kétség­telenül sikerült sikereket elérnia és nemcsak belpoli­tikai helyzfltét a gazdasági téren elért arad nény ékkel magerősitenie, hanem a kisantant befolyását is sike­rült gyengitenie." Gömböst berlini.utja után Bécsben i s tárt latrokkal fogr»d-4k, shol ellensúlyozni akarták a kisantantnak azt e sikerét, a^lyet a szovjettel kötött keleti paktummal elért „így alakult ki a Duna-medenvé­benkét államcsoport, amelyek egyifci akisantant gazda­sági efflreéga, a másik Ausztria és ->gyaror s zág összefo­gása, lm az utóbbinál nem lehet gaz-Jasági összhaigrcl teszélni, mert a tarvbevett ftufeBik*magyar gazon ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom