Lapszemle, 1933. július

1933-07-17 [1399]

Ami pedfg Teyíik Rüsdinek a szovjet

t Görögország, Bulgária. Magyarország és Csehország képviselőivel folytatott megbeszél'seit illeti,.ezt megmagyarázza az a tény, hogy Törökországnak ezekkel az országokkal fennálló*, egyezményei ugyancsak kiegészitik egymást.- Rüsdi cáfolta azt a hirt, mely szerint ő egy "balkáni megnemtámadási paktumot akart volna létrehoz ni. A Petit Párisién tudósit ja az onnan megjegyzi, hogy a török külügyminiszter igenis megpróbálta rábirnl az olasz-korijiányt, hogy csatlakozzék, egy a támadást meghatárpzó általános egyezményhez, Mussolini azonban erre nem volt hajlnad^. A belgiumi flamandok és vallonok közötti el- . lentót kiélesedését a_Petit_Parisien_l5 szerint T —— — — — — — • egyrészt az okozta, hogy a háború alatt a belga hadsereg 85%-a flamandokból állott, mégpedig azért mert a francia vallonok részben az ipari vidékeken gyárakban^dolgoztak, részben lehetetlen, volt-e kik bevonulni szolgálatra, tekintettel arra, hogy a német betörés legelőszőr a vallon vidékeket lepte el, A flamandok ugy érezték, hogy a vallonok kivpnják magukat a háborúból. Viszont a Flamand csapatok tisz jei francia vallonok vol-tak, akik meg sem tudták értetni magukat embereikkel. A megszálló németek • igyekeztek flamaödositani a közigazgatást eszközoktatást, ők vefeetttfk be a flamand tannyelvet a gandi egyetemre, A háború után azután a flamand, emancipációs terekvések mind erőse Db hangsúllyal szólaltak . : ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ... * • 1/ »-»alírin