Lapszemle, 1933. július

1933-07-06 [1399]

ak&or képeseknek k«ü 3.egfiigH arra is, nogy héföorus veszedelmeket csökksatőfiaeR, AZ államok érzelmeinek nyíly&iüs feltárása az éraekeitek közötti viszonyt legaláöti diplomáciai területen tisztázza:: és senki sem mondhatja, hegy #g m psszhelyzet számára jelen­téktelen.- A * keleti paktumról" sem fcg az ember minden homályossága és bő magyarázhat ósága dacára y/X mondani. Nem lényegtelen, ha Oroszország, Len­gyelország, ' az egész kisentente, az összes szegély­államok, hozzá Törökország, Szerbia és Afganisztán azt c'i. akaratot nyilvánítják, hogy maguk között, te­hát íurópa egész Kolete számára megóvják a békét; ha a kollektív szerződés hálózata messze Ázsiáig, nyugat fel/§ Franciaországig/és egyébként Angliáig is/ terjed. És csak előnyös, ha tisztán anyagi kérdések, terüle­tiek és katonaiak nem foglaltatnak ebben az általá­nos érzelmi megnyilatkozásban. Németország különösen szívesen látja a békeakarat erősítését. Már idejeko­rán eszerirt cselekedett. - A második keleti paktum aláírásáról hirt adva a Voss. z.tg. /5-317/ megálla­pítja, hogy Franciaország áll a háttérben. Az Orosz­ország és a kisentente között megkötött paktum igen nagy fontossággal blr. Mert ellentétben az előző nap Oroszország és számos szomszédáliama között aláirt első jegyzőkönyvvel, ez a második minién ország csat­lakozása számára nyitva áll. Törökország már csatla­kozott. Titulescu Londonban azt a reményi fejezte ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom