Lapszemle, 1933. július

1933-07-29 [1399]

békerevizió kérdését helyezik előtérbe, s ugy állítják be a trianoni szerződést, mintha máris elitélték volna s márcsak arról volna sző, hogy meddig terjedjen e szerződés lerombolása. Ez minden esetre jelentőségteljes dolog a négyes paktum megkötése után. Nyilvánvaló, hogy diplomáciai zavarok ás nemzetközi nehézségek -kezdődnek, mert a négyes paktum uj tápot ad a reviziős kampánynak. A Journal de G«neve 28 vezércikke szerint Mussolini politikája válaszuthoz érkezett. Mindeddig a revizióbarát olasz politika mereven szemben állott a reviziő-ellenss francia politikábal. Most pedig francia-olasz közeledésről beszélnek, ami azt jelenti, hogy Rómában meggondolták magukat. Hitler uralöiorajutása óta Mussolini, ha nem is lett a status quo védelmezője, legalább is mérsékelte lelkesedését bizonyos magyar ügyek iránt ős gyűlöletét a trianoni szerződés iránt, amely a hajdani kis Szerblót naggyá tette. Persze Róma nem mondott le máról holnapra egász politikájából. Most habozik,és a terepet puhatolja. Ha pontosan ismerné a mostani magyar-olasz megbeszéléseket, sok jellemző dolgot tudnánk meg sőt talán azt is, hogy Róma Budapesttel szemben bizonyos langymelegséget mutat. Az olasz politika módosulását az Anschluss veszedelme magyarázza. Az Anschluss ugyanis ma, ha Bécsben Anschlussbarát kormány volna, bármely pillanatban megvalósulhatna. Mussolini emiatt aggódik éu Páriától kér" segítséget. De meddig kérhet segítséget? Olaszország