Lapszemle, 1933. július
1933-07-27 [1399]
ta, most elvan szánva hogy Ausztria,Magyarország és a kisantant békés együttműködésére is találjon modus vivendit* Ü Presse /23/ egy terjedelmes cikkben foglalkozik a romai úttal, mely szerinte lezárja magyar miniszterelnök politikái megbeszéléseinek sorozatát. Gömbös külpolitikájának alapelve az, hogy egy kis országnak, mint Magyarország, arra kell törekednie, hogy megtartsa az e-ős barátságikat, uj barátokat szerezzen és féltékenyen örköd-jék saját szuverenitása felett. A külpolitikai o. entáciőnak tengelye továbbra is az olasz barátság marad.Ausztriával a viszony az utctebi évek folyami'-egyre jobban mélyült, ami a szomszéd állam politikájának bizonyos változásaira vezethető vissza, Azok a szálak, melyek Seipel és Schober valamint Bethlen István gróí* között szövöotek, üömbös utolsó bécsi látogatása al k_al m á b ó 1_ k o n zuItat1 v^ megáll apodássá erősödtek. Gombos berlini utja felzaklatta az európai kancelláriákat, öe elejétől fpgva világos volt ; hogy Magyarország Berlinben semmikép.sem kötheti le magát. A berlini útnak célja nem volt más, minthogy enyhítse a vámkorlátok szülte iritáciőt és a kölcsönös kereskedelmi forgalom kibővítésével jobb politikai légkört teremtsen, Kétségtej ei:, hogy Rómában olyan megoldást fognak keres ni a keleteuiopal helyzetre, amely hossza iaőre
