Lapszemle, 1933. július

1933-07-22 [1399]

a tájékozatlan nyugati közvélemény előtt állandóan erra hivatkoznak, hogy az utódállamokban a magyar kisebbségek nem élhetnek szabad nemzeti életet. Ez nem igaz, mert Ugy Zágrábban, mint Belgrádban min­denki akadálytalanul beszélhet magyarul, olvashat magyar könyvet és magyar újságot- Ezzel szemben fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy milyen szellemben kormányoznak Magyarországon, ahol az utóbbi időben erőszakosan magyarosítják meg azoknak a polgároknak a nevét, akik eddig szláv, vagy német családnevet viseltek, A magyar statisztikai évkönyvben Dr. Ko­vács Alajos azt a meglepő tényt állapítja meg, hogy a magyar inteligencia 40 százaléka szláv és német családnevet visel. így például a külügyminisztérium tisztviselői közül csak 48 százaléknak van magyar csalálneve, a többi német, vagy szláv nevet visel. Lengyel Zoltán 1931-ben mozgalmat indított meg a névmagyarosítás érdekében és kieszközölte, hogy a névmagyarosítást könnyítsék meg és szállítsák le az azzal járó illetékeket, úgyhogy most már csak 2 pen­gős bélyeg kell a névmagyarositási kérvényekre, az állami tisztviselők ezen a cimen csak egy pengőt fi­zetnek. A közhatóságok utasítást kaptak, hogy taná­csolják tisztviselőinek a nevük megmagyarositását. A csendőrparancsnokság elrendelte, hogy az idegen nevü alkalmazottak nyújtsák be még ezév végéig név­magyarosítás iránti kérvényüket. Mindez arra mutat, hogy a mai magyar szellem épen olyan brutális, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom