Lapszemle, 1933. június

1933-06-10 [1398]

minden remény teljesítve, ugy ez nem Németország, hanem minden ország kára. Türelmet és bátorságot mutattunk egy igazi béke megvalósításáért tovább küzdeni, A négy kormány időnkénti összejövetelének valószínűsége, amely a paktum által megnyílik, biztosan alkalmat nyújt ilyen értelemben tovább működni. A Völk. Beob. /9-160/ főszerkesztője, Alfréd Rosenberg többek között kifejti, hogy végtelen fáradtságok után immár sikerült a négyhatalmi egyezmény gondolatát érvényrejuttatni. Bár nem olyan módon, amely Németország jogos elvárásainak megfelelt volna, de mégis az az elv győzött, hogy Európa sorsát a négy nagy nemzetnek kell hordoznia, ha nem akarjuk, hogy borzalmas összeomlásnak nézzünk elé; Mindenekelőtt ez az elv az, amelyet a birodalmi Kancellár két nagy birodalmi gyűlési beszédében eleve a legmelegebben elismert és mint haladást üdvözö: t. Mert immár az Európa fölött való vitatkozás megkapta természetes súlypontját a legkülönbözőbb természetű érdekek túlságosan nagy közbelépése nélkül, és a nézetek felelősséggel megfoghatóan és világosan körülhatárolva állanak egymással szemben. A bevezetésnek és az egyes cikkeknek tárgyalása után a cikkíró azt mondja, hogy a négyhatalmi egyezmény talán a történelmileg legfontosabb szerződést képezi 14 év óta. Eltávolodik az "általános" paktumoktól, konferenciáktól. Nagy fájdalmak közepette, nagy csa-