Lapszemle, 1933. május
1933-05-13 [1397]
N£y az ilyen bajoknak más módszerekkel lehetne elejét YeAAi iniat nemsötköziekkel. $£ az mégis téves. Ten;---:5j'íítö6-, nogy üiyen ; nemzeUüzi o-jok:*.::, ^iiiely|ík vr: látképen »,áí4*n népat ^at^ruik, ? népeknek kell ..' n^'zuntetniftkv Pe-ez nem változt&t azon a fényen, hogy minden-- népnél* öm^gan&k Kell a' Küzdelmet váj.&inia éa Hogy ffiijftóenaHgisVt valamely tápét r*:iT ' ezesa1Hanak- s«g-e U\jóktól nemzetközi istézkaiések fiUal,- sziket ^z intézfceci#£fce$ ; ' önmaga neiMSsZÍ aeg • ^tjá«*tk-*5si•-M.ózK.Rciáyek koretéfcen rejtőzhetik tetípíteet^aei a -<i?aját -f eis-tsabadUás is. De nem lehat oégée .ezt. a saját eselek-vást függővé ..tenni a l&.fi"; U£e : V. .oseie.kvésétői. $ &$»et gaisdas^gválsága nemcsak olyan válság, amely a gazdasági' számokban jut kiíeJézés^s; rjanom-olyan válság, a«iely-kifejezésre jut. ét 'jeiso' bomlásban, gazdasági elütünk szervezésénél: természetéin.' Ezt a• válságot'- a teke, a gazdaság és a nép egymáshoz ;aió viszunyáüii:;- űe' különösen kirívóan: munkásunknak'oiatoaftó nkhoz"való vlsiőnyáoán látjukrHa német .munkáímoz-uli^-- belsó lefiyefcen vizsgáljuk, akkor, három okol taiáiunk;. amely a sajátságos fejlődéit indokelja. Az ei$s ga.tdeefetlrjl Üzeni formálnak megváltéz^sáhan r$iiU. % :oiűt évszúz-d kezdete • indult ae/;:. ÁZ 'liidusztrializálódás ezzel vosaendőöe 'ment a x.^trlaroháli J viszony a munkás és-a munkaadó között. ízt a folyamatot az a pillanat sieUeti/ amelyéén a 'személyi tulajdonos