Lapszemle, 1933. április

1933-04-12 [1396]

minden szava és sora a római kovács pörölyütóse, aki a vasat szilárd kézzel kovácsolja. Mussolini békepolitikájának egyenes vonalától nem engedi magát eltéríteni Benes és Titulescu, Beck lengyel külügyminiszter és Paul-Boncour intrika! által* Ellenkezőleg: a nála megszokott nyíltsággal és élességgel számol le a kisententeval és lerántja a leplet erről az !:

uj nagyhatalomról", amely fenyegetésekkel reméli elérni célját.- A Voss. Ztg. /10-170/ megjegyzi, hogy Mussolini cikkében főként a kisententeval száll vitába, amelynek egyedüli életcélját mindennemű revizió ellenzésében látja. Emellett szándékosan teszi tul magát azon a politikailag egyedül döntő tényezőn, amely az európai status- QUO politikának a hordozója, azaz Franciaországon, Ez nyilvánvalóan abból magyarázandó, hogy Rómában még mindig azt a reményt táplálják, hogy végül mégis csak sikerülhetne Franciaországot a paktum számára megnyerni, - amely remény ugylátszlk aggasztóan gyenge lábakon áll-. Mussolini fejtegetései mindenesetre azonban azt a célt követik, hogy a kisententeot, amely mindent megtett, hogy a paktum megkötését megakadályozza, a békés külpolitikai fejlődés megzavarójának állítsa oda és arra figyelmeztessen, hogy óvakodni kell politikai ütőképességének túlbecsült's$t11ISb^en az irányban Mussolini olyan fejtegetésekben é3 fordulatokban mozog, amelye,, nem nélkülözik az élességet, és amelyek a «\ •