Lapszemle, 1933. április

1933-04-05 [1396]

nogy von Papén alkancellár talán Rosenberg nemzeti szocialistával mint Beosztott biztos át fogja venni a külügyminisztérium vezetését, na Rosenberget nem neveznék ki azonnal külügyminiszterré. Beavatott hely­ről megcáfolják a külügyminiszteri, vagy a nevezett diplomáciai állásokban való változást. Báró fteurath birodalmi külügyminiszter sem fel nem ajánlotta le­VJSASÍÍJ.JISÍ!! £ efil S nincsenek neki ilyen szándékai. /DAZ» 4-15?, stb./ A Völk, Beob.-feen /4-94/ Dr. Wal­ter schmitt foglalkozik Alfréd Rosenberg egyéniségé­. vélj akit Hitler a nemzeti szocialista párt külügyi osztályának vezetőjévé nevezett ki. Rosenberg egyike a mozgalom első harcosainak, aki évek óta kultúrpoli­tikai munkálata mellett a nemzeti szocializmus külpo­litikai elveit dolgozta ki. Alfréd Rosenberg már 1926­ban B Der zukunítsweg eíner űeutschen Aussenpolitík B jclsen füzetet tett közzé, amelyben elsőnek jellemezte a nagy pénzvilág és a zsidóság Internacionálélt, mint külpolitikai hatalmakat ós szervi szükségességekből a hatalmak ujjácsoportosulását indokolta. Amikor azután a nemzeti szocialista német munkáspárt első nagy válasz­tási győzelmei után a külföld is kezdett foglalkozni a nemzeti szocializmussal, akkor Rosenberg a Vezér megbí­zásából tájékozódási útra indult Londonba. Rosenbergnek a római Voltakongresszuson tartott nagy beszéde által a külföld megismerte az ifjú nemzeti szocializmus pozitív világképét, amely nem végződik valamely céltalan imperia­lizmusban és nem merev formulák és dogmák foglya, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom