Lapszemle, 1933. március

1933-03-08 [1395]

alól elkullogni. Az ilyen kísérletek csak fokozzák önbizalmun­kat „ ügylátszik Benes külügyminiszternek szüksége van némi ma* gyar konszolidációs anyagra, mert egyébként alágha tudnók meg* magyarázni, hogy német félhivatalosa a Haszaryk-akadémai kül­döttségének a köztársasági elnök előtti tisztelgését ilyen* szavakkal harangozza be öklömnyi betűkkel; w Béreit zufc Mitár­óéit* Vertretter der ungarischen Intellektuellen aus der Slovakei beim Prásidenten*„ A tájékozatlan idegen persze nem tudja felbecsülni, hogy a köztársaság konszolidációja szem­pontjából egy állami gimnáziumi tanár, egy tanítóképző inté­zeti igazgató, egy bukófélben levő kormánylap két szerkesztő­je és két jóhiszemű, de a közéletben szerepet nem vivő magyar munkakészsége mit jelents Különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a gimnáziumi tanár csak az imént kapta meg Déror minisz­ter jóvoltából az akadémiának jutatott 20.000 korona felét s hogy a tanítóképző intézet igazgatója nemrég még egy kor- = mánylap szerkesztője volt, aki nem átallotta áthelyezése után az államot havi 1000 koronás járandóságáért perelni. Amint tiltakozunk az ellen, hogy a magyarságot néhány megfizetett ós a kormánytól függő ember képviselje, ugy visszautasítjuk Benes lapjának azt a próbálkozását, hogy a mi sorsunkat egy itt átutazó magyar iró félremagyarázott szavaival bizonyítsa. Móricz Zsigmondnak tényleg igaza volt abban, hogy itt uj-ar­cu magyarokat talált. Mindnyájan uj-arou magyarok lettünk, akik lerongyoltan, elszegényedve aggódunk jóvónkért. De az el­len tiltakoznánk kell, hogy minduntalan helyettünk és nevünk­ben fizetett, vagy félrevezetett embereket szólaltassanak me t ;.

Next

/
Oldalképek
Tartalom