Lapszemle, 1933. március
1933-03-08 [1395]
alól elkullogni. Az ilyen kísérletek csak fokozzák önbizalmunkat „ ügylátszik Benes külügyminiszternek szüksége van némi ma* gyar konszolidációs anyagra, mert egyébként alágha tudnók meg* magyarázni, hogy német félhivatalosa a Haszaryk-akadémai küldöttségének a köztársasági elnök előtti tisztelgését ilyen* szavakkal harangozza be öklömnyi betűkkel; w Béreit zufc Mitáróéit* Vertretter der ungarischen Intellektuellen aus der Slovakei beim Prásidenten*„ A tájékozatlan idegen persze nem tudja felbecsülni, hogy a köztársaság konszolidációja szempontjából egy állami gimnáziumi tanár, egy tanítóképző intézeti igazgató, egy bukófélben levő kormánylap két szerkesztője és két jóhiszemű, de a közéletben szerepet nem vivő magyar munkakészsége mit jelents Különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a gimnáziumi tanár csak az imént kapta meg Déror miniszter jóvoltából az akadémiának jutatott 20.000 korona felét s hogy a tanítóképző intézet igazgatója nemrég még egy kor- = mánylap szerkesztője volt, aki nem átallotta áthelyezése után az államot havi 1000 koronás járandóságáért perelni. Amint tiltakozunk az ellen, hogy a magyarságot néhány megfizetett ós a kormánytól függő ember képviselje, ugy visszautasítjuk Benes lapjának azt a próbálkozását, hogy a mi sorsunkat egy itt átutazó magyar iró félremagyarázott szavaival bizonyítsa. Móricz Zsigmondnak tényleg igaza volt abban, hogy itt uj-arcu magyarokat talált. Mindnyájan uj-arou magyarok lettünk, akik lerongyoltan, elszegényedve aggódunk jóvónkért. De az ellen tiltakoznánk kell, hogy minduntalan helyettünk és nevünkben fizetett, vagy félrevezetett embereket szólaltassanak me t ;.