Lapszemle, 1933. február

1933-02-03 [1394]

^Siá^ Hitler kancellári kinevezésé^ tárgyalja a T'empÉ 1 vezércikké s a kinevezést Németországban kísérő "nagy, lelkaseüósre megjegyzi, hogy majd «lxá^k lehet-© a Hitler-kormány^ tel csodákat várni mint a, németek várnak. A Xemps szerint Hlnflenburgnak az a lépése, "hogy kancelláré nevezte ki Hitlert, aki vei' azelőtt egyáltalán nem rokonszenvezett két okra vazethető viesza: vagy behódolt Hindenburg a forradalmi erők: tlött, ?agji pedig az a célja, hogy lejárassa Hitlert, Es utóbbi mellett szól az,, hogy Hitler mellé éppen a legfontosabb szaktárcák élére saját bizalSfl embereit helyette el, Hitlereknek pedig a kancellárságon kivül csak a legháiáűaílanabb feladatokat hagyta meg: a rend fenntartását, a munkanélküliség errfalását. Lehet hogy' Hitler hamar lejárja magát, ea esetben a junkerek és a nacionalisták könnyan lerázzák magukra*. D* a* is lehet, hagy Hitler''fos végiig feíülkarekední, áinflan attól függ, hogy vajjejB-H-itlerhen vannak-a egyéb képességek is mint azok, amely akt^

L:

eőurgi ágltátorl' működése alatt ffih^at#4t meg. Arról szó sem lehet;'högj Hliler maga •tataién demagóg-programiaját akar*, ja"megvaló sit'ani,' a*iely programmjának hatalomrajutását és népszerűségét'fcöszönhatl*- Ezat* tkkar sec volna lehetséges, hav i>em 411 ajA áV a^clMalisták «y ács ága alatt, mert minden ilyesfajta kisériií azonnali katasztrófát jelentene. Végereúnényben Hitlert és kormányát majd cselekedetei után lehet majd megbírálni.*- A Flgarö^hangsulyozza, hogy külpolitikai szempontból Hitler kormányra jutása súlyos veszedelmet jelent legfőkép azért mert miután belpolitikai téren nemsokat tehet, külpolitikai magatartásával igyekszik majd nép szerűségét fenntartani, A Hit-